Az örök életen túl Európa jövője is izgatta őket

A rózsakeresztes gondolatok hatása egykor és ma – kiállítás nyílt az Országos Széchenyi Könyvtárban.

Bár, sokféle mendemonda kelt szárnyra azzal kapcsolatban, hogy egyesek személyesen is találkoztak azokkal a csodás képességű emberekkel, akik Christian Rosenkreuztól vagy a tanítványaitól szerezték a tudásukat, bizonyíték egyik történetre sincs. Pedig tudósok, művészek fordultak a rózsakeresztesekhez kiáltványokkal, kéréssel, hogy mutatkozzanak meg, ám ez sosem történt meg. Michael Maier, II. Rudolf udvari orvosa volt az egyetlen, aki azt állította magáról, hogy valódi rózsakeresztes. Ám, az, hogy Christian Rosenkreuz valóságos személy volt-e, a rózsakeresztes kiáltványok utóéletét tekintve mellékes. Az irományok felbolydították a közvéleményt, a testvériséghez csatlakozni kívánók válaszok áradatával reagáltak a kiáltványokra. Németország után Angliában, Hollandiában, Franciaországban és Svédországban is egyre több híve lett a rózsakeresztes eszmének. Persze, ellenzőjük is akadt, egyrészt orvosok, akik a kiáltványok szerzőiben veszélyes kísérletezőket, a svájci reformer orvos, Paracelsus követőit látták. A teológusok pedig, bomlasztó szektának, sőt egyenesen eretneknek ítélték a Rózsakeresztes Testvériséget. 1620-ban már az első pert is elindították ellenük. A tiroli közjegyzőt, aki nyíltan támogatta a rózsakeresztes eszmét, gályarabságra ítéltek. Az egyház és a hivatalos orvostudomány elzárkózása nem véletlen. A Confessio Fraternitatis például a pápaság eljövendő bukására utal. Mindkét kiáltvány kifejti, hogy a Testvériség az „első megújult”, azaz az evangélikus egyházhoz hű. Más kérdés, hogy a lutheránus ortodoxia képviselői kételkedtek ebben a hűségben, és a többi hivatalos vallás képviselőihez hasonlóan elzárkóztak a rózsakeresztesektől.

A rózsakeresztes kiáltványok abban az időszakban jelentek meg, amikor az egyház hatalma a reformáció hatására meggyengült, a természet – a bolygók járása, a betegségek, a fénytani jelenségek – pedig, még csupa titok volt, így a természettudományok sem tudtak elég erős támpontokat nyújtani az emberiség számára. Egy ilyen korszakban rendkívül vonzó egy olyan eszme, amely új korszak eljövetelét, az emberiség megváltását ígéri. Nem véletlen, hogy a XVII. század közepén számos rózsakeresztes páholy alakult szerte Európában. „A pansophisták, ahogy a kor természettudósait gyűjtőnévvel nevezik, a természetben nem hideg, elvont, képletekkel kifejezhető törvényt kerestek, mint a mai tudósok, hanem Istennek valamely misztikus s emberek részéről megfejtésre váró keze vonását. Ez talán a rózsakereszt jelkép legmélyebb értelme: a rózsa a természet és a kereszt Isten” – írja Szerb Antal a rózsakeresztesekről szóló esszéjében. (Szerb Antal A Pendragon-legenda című regénye is a rózsakeresztesekről szól. A regény főhőse, Bátky János a londoni könyvtárakban, valamint a Pendragonok rejtélyekkel és misztikával átitatott birtokán a rózsakeresztesek, illetve Christian Rosenkreuz sírja után kutat.)

A rózsakeresztes mozgalom eszméi Magyarországon is hatottak. Különösen azokra az ifjakra, akik külföldön tanultak. A rózsakeresztesek képviselője volt például Báróczi Sándor testőr-író. Kazinczy szerint bécsi orvosa ígérte Báróczinak, hogy ha akarja, olyan tudományra tanítja őt, amelynek segítségével érceket nemesíthet, aranyat csinálhat, sőt, az életét is meghosszabbíthatja. Báróczi később könyvet írt az alkímiáról. Sőt, a feljegyzések szerint sok időt fordított az „aranycsinálásra” is.

Bár, a rózsakeresztesekről a XVIII. század vége óta egyre kevesebbet hallani, valójában ma is léteznek magukat rózsakeresztesnek valló szervezetek. Sokan úgy vélik, hogy a Rózsakeresztes Kiáltványok – bár üzenetük a mai napig hat az emberek képzeletére – még mindig nem elég ismertek. A Bibliotheca Philosophica Hermetica, és az amszterdami Ritman kutatóintézet egyik célja a Rózsakeresztes Testvériség és a Kiáltványok történetének feltárása. Az Isteni Bölcsesség – Isteni Természet. A Rózsakeresztes Kiáltványok üzenete a tizenhetedik század képi nyelvén alcímű kiállítás, amely a Ritman könyvtár kezdeményezésére jött létre, eredeti könyvekre, kéziratokra épül. A kiállításon és a hozzá kapcsolódó kiadványban bemutatott illusztrációkat részben olyan művészek és gondolkodók készítették, akiket Rózsakeresztes Kiáltványok közvetlenül inspiráltak; részben pedig Istent és a természetet, a makro- és mikrokozmosz közötti kapcsolatot hirdető független művészi kifejeződések gyűjteménye. Hogy csak két különös példát említsünk, az egyik metszet az örök bölcsesség kapujához vezető hét lépcsőt ábrázolja, amely csak az isteni inspiráció útján érhető el. Egy másik a férfiból és nőből készített kört, amely kiadja a bölcsek kövét. A képek számos szerző, például Heinrich Khunrath, Daniel Mögling, Stephan Michelspacher, Robert Fludd és Michael Maier műveiben szerepeltek. A kiállítás Calw, Bázel, Amszterdam, London valamint Krakkó után februárban érkezett a magyar fővárosba. A tárlat anyagával kapcsolatban februárban konferenciát is rendeztek Budapesten, illetve a napokban Szőnyi György Endre professzor tartott tárlatvezetéssel egybekötött előadást az ezoterikus szimbólumokról és értelmezésükről. A kiállítás április 20-ig tekinthető meg az Országos Széchenyi Könyvtárban.

(Forrás: Szerb Antal: A rózsakeresztesek; Benedek Szabolcs: A rózsakeresztesek; Isteni bölcsesség, isteni természet, szerk.: José Bouman és Cis van Heertum)