Három és fél ezer éve élt aranyműves sírját tárták fel Egyiptomban

Az ehhez hasonló felfedezések véget vethetnek az egyiptológia az arab tavasz óta tartó stagnálásának.

A területen folytatott ásatás akkor vette kezdetét, amikor néhány hónappal ezelőtt egy bíró sírját találták meg itt. Egyiptom idén egyébként is bővelkedett régészeti felfedezésekben, amelyekre a turizmustól jelentősen függő országnak nagy szüksége volt. Az elmúlt években ugyanis Egyiptom nem a piramisok és a fáraók, hanem forradalmak és ellenforradalmak, utcai zavargások és terrorcselekmények kapcsán került a hírekbe. Mindez pedig elriasztja a turistákat. Márciusban egy, a kairói Mataria kerületben folyó építkezésen véletlenül I. Pszammetik fáraó szobrára bukkantak, amelyet első felindultságukban a hivatalnokok a sokkal híresebb II. Ramszeszként azonosítottak.

Havássz ehhez hozzáteszi, hogy „a modern Egyiptom az ókori Egyiptomra épült. Időnként előfordul, hogy felássuk a kertünk, és műemlékek kerülnek elő. Eddig csak az ókori műemlékek harminc százalékát találtuk meg, a hetven százalékuk még a földben pihen”. Bár az rejtély, hogy efféle becslést mi alapján lehet tenni. Mindenesetre valóban rendszeressé váltak a nagy visszhangot kapó felfedezések. A felső-egyiptomi Minya városánál római kori sírt tártak fel, egy Luxor melletti, 3500 éves sírban pedig ezer (!) darab fából készült temetkezési szobrocskát találtak. Áprilisban pedig a dahshuri nekropoliszban egy piramist is felfedeztek.

Mindezek a felfedezések újra a régészet felé irányíthatják a világ (és benne a potenciális turisták) figyelmét, és véget vethetnek az egyiptológia 2011-es „arab tavasz” óta tartó viszonylagos stagnálásának.

Az antikvitásügyi minisztérium szerint a Nílus völgyében található műemlékekhez köthető turisztikai bevételek 2014-re a 2010-es értékhez viszonyítva 95 százalékkal csökkentek. De még tavaly is csak 4,8 millió ember látogatott Egyiptomba, ami kevesebb mint harmada a félresiklott forradalom előtti látogatószámoknak. Nemcsak a kormány és az elnyomott radikális iszlamista ellenzék harca riasztja el a turistákat a milliók által látogatott – így ideális terroristacélpontnak számító – piramisok és ókori sírok, templomok környékéről, de a 2015 októberében felrobbantott, és 224 áldozatot követelő orosz repülőgép emléke is. Természetesen az egyiptomi kormány mindent megtesz, hogy visszacsalogassa a turistákat. Ennek érdekében egy New York-i PR-céget megbízva sok millió dolláros globális marketingkampányba kezdtek, egyelőre vegyes sikerrel.

Az elmaradó turisztikai bevételek nagyon nehéz helyzetbe sodorták az antikvitásügyi minisztériumot, amelynek fő feladata a műemlékek gondozása. Alig jut pénz ugyanis állagmegóvásra, amely hosszú távon sok műemlék leromlásához, akár pusztulásához is vezethet. És természetesen – ördögi körként – az elhanyagolt műemlékek további turistákat taszíthatnak el. Havássz szerint az ő idejében évi 1,3 milliárd egyiptomi fontot (19 milliárd forint) költöttek rekonstrukcióra, de ez a pénz jelenleg nem áll rendelkezésre. A rossz pénzügyi helyzet ellenére az egyiptomi kormány olyan presztízsberuházásokat erőltet, mint például a Gízai-fennsíkon épülő Nagy Egyiptomi Múzeum, amely mint Havássz állítja, ugyan a „21. század legfontosabb kulturális projektje”, de az építési költségét máris egymilliárd euróra becsülik, holott már többéves csúszásban vannak az eredeti tervekhez képest.