Ekkor összesen 5,2 millió oldalon 168 ezer iratuk volt, amelyekben 694 ezer zsidó szerepelt. Róluk kellett megtudni, hogy közülük kik élték túl a vészkorszakot, kiket gyilkoltak meg, illetve kiket tartottak már eddig is áldozatként nyilván a Jad Vasem adatbázisában. „Eddig is tudtuk, hogy mikor, honnan és hány emberrel mentek a vonatok, de most már azt is tudjuk, hogy kik voltak a vagonokban” – mondta Alex Avraham.
A Jad Vasem adatbázisában a holokausztban meggyilkolt mindegy hatmillió zsidó közül mintegy 4,7 milliónak őrzik a nevét. 1954-ben kezdték az áldozatok összeírását a túlélő rokonság által kitöltött tanúságtételi nyomtatványokkal, amelyeken ma is be lehet jelenteni – akár az interneten is – a megöltek adatait.
Az utóbbi években azonban elsősorban az olyan nagyobb adatgyűjtésekre összpontosítanak, mint amilyet a magyar zsidók nevének – és ezzel emlékezetüknek – a fennmaradásáért is elvégeztek. „Szeretnénk ötmillió nevet, de ezen szinte lehetetlen túljutni” – mondta Alex Avraham a Háárecnek, utalva az áldozatok hatmillióra becsült számára. „A Szovjetunióban mindenféle regisztrálás nélkül ölték meg az embereket, és a legtöbb lengyel gettónak is elveszett a listája, s ezekből egyenesen a megsemmisítő táborokba vitték az embereket” – magyarázta a kutatás korlátait.
