Különleges ellenállás bontakozott ki a Mecsek lankáin 1956 novemberében. A csoportról, amelyet később a kádári propaganda kissé lesajnálón mecseki láthatatlanoknak nevezett, még ma sem tudunk eleget – mondta Páva Zsolt pécsi polgármester, aki az 1956-os forradalom és szabadságharc idején tanúsított hősies helytállásukért emlékérmet adott át Farkas József, Lux Antal és dr. Tésenyi Ferenc szabadságharcosoknak.
Dr. Tésenyi Ferenc ebből az alkalomból a városnak adományozta a gerovói hadifogolytáborban írt naplóját, amelyben saját és társai visszaemlékezéseit rögzítette a Mecsekben folytatott ellenállásról. – Tizennyolc évesen abban a reményben vállaltam a mecseki harcot, hogy a nyugati világ nem nézi tétlenül Magyarország mártíriumát, és a segítségünkre siet. A mecseki láthatatlanok szabadságharcos csapata három héten át kitartott a világ leghatalmasabb hadserege ellen, és rajtaütéseivel eredményes és dicsőséges lapot írt a magyar hadtörténet krónikájába – mondta beszédében az egykori szabadságharcos. – Nemcsak az a győzelem, ha felülkerekedünk, hanem ha megőrizzük identitásunkat és hitünket a feltámadásban. Ebben a meggyőződésben éltem egész életemben – fogalmazott az egykori szabadságharcos, aki több mint negyven svájci emigrációban töltött év után lapunknak nyilatkozott először.
