Kicserélődött a lakosság a Brit-szigeteken, de nem most

Igazolható lett a harang alakú edényeket használó közösségek tömeges áttelepülése az őskorban.

A szakember szerint az eredmények alapján megállapítható, hogy

a harang alakú edények a közösségek jelentős vándorlása nélkül jutottak el az Ibériai-félszigetről Közép-Európába.

Emellett fény derült a már korábban vizsgált, a kelet-európai sztyeppvidék felől Európát elérő gödörsíros kurgánok (Jamnaja-kultúra) közösségeinek Nyugat-Európa genetikai történetét befolyásoló hatására is.

Ezen keleti, sztyeppei elemek nyomon követésével igazolható lett a harang alakú edényeket használó közösségek tömeges áttelepülése az európai kontinensről a Brit-szigetekre. Ez utóbbi térség őskori genetikai képe mind ez ideig szinte ismeretlen volt. A mostani eredmények arra utalnak, hogy

a lakosság cseréje csaknem 90 százalékos mértékű volt a szigeteken,

és ez a bronzkor hajnalán újonnan érkező népcsoport adhatta a mai brit populáció genetikai örökségének nagy részét.

A folyóiratban egy másik cikk is megjelent, amelynek eredményei szerint Délkelet-Európa genetikailag és kulturálisan is jelentős csomópont volt az őskorban. A 225 őskori ember genomszintű vizsgálata a térségben élő vadászó-gyűjtögető őslakosok és az i. e. VII. évezred végén Anatóliából ideérkező első földművesek változatos kapcsolatairól árulkodik. Az eredmények bizonyos területeken gyors keveredésről, máshol izolált egymás mellett élésről tanúskodnak.

A cikk gazdag genomikai sorozattal bír a Vaskapu környékén az újkőkorig túlélő, őskőkori halászattal is foglalkozó vadászó-gyűjtögető közösségből. Ugyan eddig kulturálisan (régészetileg) izoláltnak tűntek ezek a közösségek, most azonban az új genetikai adatok bizonyítják, hogy

az őslakosok változatos kapcsolatokat létesítettek az Anatóliából érkező földművesekkel, akik közül néhányan maguk is átvették a halászó életmódot.

A Harvard Medical School laboratóriuma által vezetett nemzetközi kutatócsoport most először vizsgálta a nemek szerepét a keveredésben. Délkelet-Európában az őslakosságból férfiak és nők is beházasodtak az új telepesek közösségeibe, Közép-Európában azonban a vadászó-gyűjtögetők közül inkább a férfiak génállománya hagyott nyomot a földművesek között.

A tanulmány külön érdekessége, hogy a genetikai adatok alapján az Észak- és Közép-Európába tartó gödörsíros közösségek vándorlásánál (i. e. 3000–2500 körül) jóval korábbi, az i. e. V. évezredre tehető sztyeppei genetikai hatásokat igazolt Bulgária területén.

Az MTA BTK Régészeti Intézetének Archeogenetikai Laboratóriuma Horvátországból származó minták, míg az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszéke erdélyi rézkori leletanyagok elemzésével járult hozzá a munkához.