Leégett épület a Soroksári úton – Jórészt a malmainkat is Széchenyinek köszönhettük

A hajnalban leégett Soroksári úti malomépület a világ második legvirágzóbb malomkultúrájának része volt.

1841-re Hild József tervei alapján készült el a társaság első gőzmalma, a József Hengermalom Lipótvárosban. Nevét József nádorról kapta, aki mindvégig támogatta Széchenyit ebben az ügyében is. A kiegyezés évtizede aztán újabb és újabb gőzmalmok sorát hozta, 1863-ban 147 ilyen működött, egy évtizeddel később 482, 1906-ra pedig több mint két és félezer, miközben a kismalmok száma a századelőre alig 15 ezerre csökkent. A század évtizedeiben kezdett el őrölni 13 kiemelten fontos gőzmalom, köztük a Concordia volt az első a ferencvárosi Duna-parton, ezt követte a Pesti Molnárok és Sütők malma. A Gizella 1880-ban állt munkába.

Szintén e környéken épült a század végén a Királymalom, majd a Hungária Egyesült Gőzmalmok Rt. gőzmalma. Az 1909-ben a Lipótvárosban lebontott József Hengermalom az akkor még alig beépült Lágymányosra került. A Lujza a Kolosy téren állt, az Erzsébet pedig a Victóriával és az Unió Gőzmalom Rt. épületével egyetemben a Feldunasoron.

A malmokhoz számos berendezés és tartozék készült Ganz Ábrahám vasöntödéjében. Ő egyébként 1867-ben halt meg, utána Mechwart András vette át ez irányú feladatait is. Kéregöntésű hengerei minőségben lekőrözték nyugati társaikat.

A „malomforradalom”eredményeként Budapest a világ malomipari termelésének előkelő második helyét foglalhatta el az amerikai Minneapolis mögött, ezzel Európában vezetővé vált.

Évente 926 ezer tonna gabonát őröltek itt, míg a vidék másfélszáz nagymalmában összesen egymilliót. Rövid időn belül a malomipar lett a magyar ipari megújulás és fejlődés húzóereje. Sikereinket világszerte figyelemmel kísérték, és igyekeztek utánozni.

A 14 budapesti gőzmalom közül azért került több is a mai Soroksári útra, mert a terület jól megközelíthető volt vízen és szárazföldön. Végül a második világháború és a kommunista hatalomátvétel, mint oly sok virágzó létesítményünket, ezeket is tönkretette, de legalább a ferencvárosi épületek közül több is megmaradt. Emléküket a Soroksári út 24. szám alatt lévő Concordiából kialakított Malomipari Múzeum őrzi, számuk pedig ma hajnalban sajnálatos módon csökkent eggyel.