Leégett épület a Soroksári úton – Jórészt a malmainkat is Széchenyinek köszönhettük

A hajnalban leégett Soroksári úti malomépület a világ második legvirágzóbb malomkultúrájának része volt.

B. Kovács Gergely
2018. 03. 07. 20:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amióta Gion Nándor regényciklusának első darabjából, a Virágos katonából megismertem Stefan Krebs molnár és családja történetét, különleges vonzalmat érzek a malmok iránt. Igaz, amikor a derék sváb 1898-ban megalapította sajátját Szenttamáson, az országban már javában zakatoltak a gőzmalmok, ezek kapacitása pedig nagyságrendekkel volt nagyobb, mint a délvidéki vízimalom.

Ilyen nagy malom volt hajdan Budapesten, a Soroksári úton, a Dandár utcánál álló épület is, amely ma hajnalban gyulladt ki. A raktárként használt, körülbelül 1000 négyzetméter alapterületű régi malom kívül téglaborítású, belül faszerkezetes volt, eloltásán 45 tűzoltó fáradozott. Az ötszintes épület teljes terjedelmében égett, ám a lángok tovább terjedését megakadályozták, sérült mostani tudásunk szerint nincs, a tűz oka pedig egyelőre ismeretlen. Az épület viszont életveszélyessé vált.  

De vajon hogyan, mikor és miért kerültek gőzmalmok Budapestnek erre a környékére?

Köztudott, hogy a Kárpát-medence kiváló minőségű gabonát terem, ennek ellenére a XIX. századig a rossz közlekedési infrastruktúra miatt nem mindig jutott el vízi-, száraz- és szélmalmokba, amelyek amúgy jelentős mértékben ki voltak szolgáltatva az időjárás viszontagságainak. Ha őröltek is lisztet, az elszállítása további problémát jelentett.

Hiába őrölt országszerte mintegy 20 ezer malom, köztük több is a pesti, illetve a budai Duna-parton, az ország gabonaellátása nem lehetett egyenletes.

Nem ez volt az első eset, hogy gróf Széchenyi István állt elő megoldási javaslattal: 1838-ban kezdeményezésére megalapították a Pesti Hengermalom Társaságot. Széchenyi rájött, hogy a problémákon és egyenetlenségeken csak rendszeres állandó őrléssel lehet segíteni. Jól tudta, az élelmezéshez és a lisztkivitelhez elengedhetetlen az útépítés, a folyamszabályozás, a gőzhajózás és az állandó őrlés. Ezért volt rögeszméje a gőzgép hajtotta malom.

A gépi nagyipar kialakulásában Magyarországon a malomipar járt az élen.

Nemcsak átvette a külföldön addig már bevált műszaki megoldásokat, hanem újabb fejlesztésekkel és nagy jelentőségű találmányokkal nemzetközi viszonylatban is meggyorsította ennek az iparágnak a műszaki és gazdasági fejlődését.

1841-re Hild József tervei alapján készült el a társaság első gőzmalma, a József Hengermalom Lipótvárosban. Nevét József nádorról kapta, aki mindvégig támogatta Széchenyit ebben az ügyében is. A kiegyezés évtizede aztán újabb és újabb gőzmalmok sorát hozta, 1863-ban 147 ilyen működött, egy évtizeddel később 482, 1906-ra pedig több mint két és félezer, miközben a kismalmok száma a századelőre alig 15 ezerre csökkent. A század évtizedeiben kezdett el őrölni 13 kiemelten fontos gőzmalom, köztük a Concordia volt az első a ferencvárosi Duna-parton, ezt követte a Pesti Molnárok és Sütők malma. A Gizella 1880-ban állt munkába.

Szintén e környéken épült a század végén a Királymalom, majd a Hungária Egyesült Gőzmalmok Rt. gőzmalma. Az 1909-ben a Lipótvárosban lebontott József Hengermalom az akkor még alig beépült Lágymányosra került. A Lujza a Kolosy téren állt, az Erzsébet pedig a Victóriával és az Unió Gőzmalom Rt. épületével egyetemben a Feldunasoron.

A malmokhoz számos berendezés és tartozék készült Ganz Ábrahám vasöntödéjében. Ő egyébként 1867-ben halt meg, utána Mechwart András vette át ez irányú feladatait is. Kéregöntésű hengerei minőségben lekőrözték nyugati társaikat.

A „malomforradalom”eredményeként Budapest a világ malomipari termelésének előkelő második helyét foglalhatta el az amerikai Minneapolis mögött, ezzel Európában vezetővé vált.

Évente 926 ezer tonna gabonát őröltek itt, míg a vidék másfélszáz nagymalmában összesen egymilliót. Rövid időn belül a malomipar lett a magyar ipari megújulás és fejlődés húzóereje. Sikereinket világszerte figyelemmel kísérték, és igyekeztek utánozni.

A 14 budapesti gőzmalom közül azért került több is a mai Soroksári útra, mert a terület jól megközelíthető volt vízen és szárazföldön. Végül a második világháború és a kommunista hatalomátvétel, mint oly sok virágzó létesítményünket, ezeket is tönkretette, de legalább a ferencvárosi épületek közül több is megmaradt. Emléküket a Soroksári út 24. szám alatt lévő Concordiából kialakított Malomipari Múzeum őrzi, számuk pedig ma hajnalban sajnálatos módon csökkent eggyel.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.