Amerikai rakétavédelmi visszakozás

Három év elteltével újabb fordulatot vettek az Obama-kormányzat rakétavédelmi tervei, jócskán leadnak kelet-európai ambícióikból.

Megvalósulni látszanak Barack Obama tavaly márciusi, nem a nyilvánosságnak szánt, ám egy „bekapcsolva felejtett” mikrofon miatt mégis nyilvánosságra került szavai akkori orosz kollégájához, Dmitrij Medvegyevhez. Az amerikai elnök általa azt üzente Vlagyimir Putyinnak, hogy újraválasztása után nagyobb rugalmasságot tud tanúsítani rakétavédelmi kérdésekben. A Kreml ugyanis mindvégig tiltakozott a rendszer elemeinek tervezett kelet-európai telepítése ellen, s ezen az sem változtatott, amikor a Bush-kormányzat elképzeléseit Obamáék egy újfajta, úgynevezett „fokozatos és adaptív megközelítéssel” váltották fel 2009 és 2010 folyamán.

Most – amint azt pénteken Chuck Hagel védelmi miniszter mindenféle felhajtás, és Oroszország említése nélkül közölte – ennek a tervnek a negyedik fázisát törlik. Ez a szakasz volt az, ami a legnagyobb tiltakozást váltott Moszkvából, hiszen olyan SM3-IIB ellenrakéták telepítését vizionálta Lengyelországba és Romániába, melyek technikailag fenyegetést jelenthettek volna Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétáira, nukleáris elrettentő képességére és ezáltal nagyhatalmiságának biztosítékaira nézve.

Hagel az orosz faktor említésének „elmulasztása” mellett szépen be is csomagolta közlendőjét, amiben ráadásul az elmúlt hónapok történései is segítették. Az európai negyedik fázis törlését ugyanis összekötötte a technikai nehézségekkel és a költségvetési megszorításokkal, valamint a csendes-óceáni rendszer továbbfejlesztési igényével, mondván, a felszabaduló forrásokat inkább arra fordítják, Észak-Korea ballisztikus rakétáinak és atomfegyvereinek fejlesztésére tekintettel. A meglévő harminc mellé így még 14 darab GBI elfogórakétát telepíthetnek Alaszkába és Kaliforniába, mintegy egymilliárd dollár értékben. Közölte ugyanakkor, hogy az európai második és harmadik fázis megvalósítását a változások nem érintik, azaz 2015-től Romániába és 2018-tól Lengyelországba továbbra is kerülnek majd olyan elfogórakéták, amelyek a Közel-Keletről indított közepes hatótávolságú rakéták ellen képesek megvédeni Európát.

A visszafogott amerikai közlésre a hétvégén nem érkezett túlzottan intenzív reakció sem az érintettek részéről. A Kreml a hét elejére ígért választ, miután hivatalos amerikai értesítést kap, ám az orosz sajtóreakciók azt vetítik előre, hogy pozitív visszhang várható, ami a nyitott kétoldalú kérdésekbe, így a nukleáris fegyverek további csökkentésébe, Szíria és Irán ügyébe is enyhülést hozhat. Ami a lengyeleket illeti, a 2009-es csalódáshoz hasonlót aligha vált ki az amerikai döntés, bár azzal a megrögzött varsói atlantisták álma, hogy Lengyelország szerepet kap az Egyesült Államok stratégiai védelmében, és ezáltal hosszú távon pótolhatatlanná válik számára, alighanem végleg szertefoszlik.