Húsz évvel életre hívása után, végre megmozdult valami a visegrádi négyek országcsoport körül – ez lehetett a benyomása a GLOBSEC résztvevőinek és közönségének tegnap Pozsonyban. A térség országainak politikusai, Miroslav Lajcák szlovák, Radoslaw Sikorski lengyel, Karel Schwarzenberg cseh és Martonyi János magyar külügyminiszterek különbözőképpen fogalmazva, de ugyanazokra a sikerekre és lehetőségekre emlékeztettek. Az országok közötti fokozott koordinációra, az energiabiztonság kérdésének európai szintre emelésére, a csővezetékek összekapcsolására, az EU többéves pénzügyi keretének tárgyalása során elért pozitív eredményekre, Horvátország csatlakozásának elősegítésére, vagy éppen visegrádi harccsoport megvalósításának szándékára.
Ezzel a dinamikával csengett össze, hogy a V4 külügyminiszterei az immár vezető európai rendezvénnyé előlépett, patinás konferenciát választották alkalmul új kezdeményezésük nyilvánosságra hozatalára. Deklarációjukban arra szólítják fel az Európai Uniót, hogy a decemberi tanácsülésen fejezze ki elkötelezettségét a közös biztonság- és védelempolitika hatékonyabbá és erősebbé tételére, szisztematikus fejlesztésére, a katonai képességek fejlesztésére és az európai védelmi ipar megerősítésére.
A visegrádiak stratégiai szerepének a konferencián egy rendkívül fajsúlyos támogatója is akadt, Zbigniew Zbrzesinski személyében. Carter elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója, korunk egyik legtekintélyesebb stratégiai gondolkodója ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: az EU vezetésében a közép-európaiaknak nagyobb teret kellene biztosítani. Meglehetősen lesújtó képet festett a rövid távú politikai gondolkodás jellemezte európai elitről, miként a résztvevők többsége, síkra szállt a transzatlanti szabad kereskedelem megteremtéséért, és napjaink Oroszországát azzal vádolta, hogy birodalmi illúziók és nosztalgiák között csapong, ahelyett, hogy azonosítaná igazi hosszú távú érdekeit, melyek szerinte az euroatlanti térhez kötnék. Moszkva alternatívája, hogy Kína kliensévé válik – figyelmeztetett.
Egy ilyen eseményen természetesen mindenki kérdezni akar Brzezinskitől. Én sem voltam kivétel. A sajtótájékoztatón kérdésemre, hogy immár ténylegesen vakvágánynak tekinthető-e az Egyesült Államok utóbbi évtizedekben követett közel-kelet-politikája, a volt nemzetbiztonsági főtanácsadó egyetértően válaszolt. Arra emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok célul tűzi ki a térségi békét, ám mégsem alkalmazza a rendelkezésére álló eszköztárat az érintett felekkel (úgy a palesztinokkal, mint az izraeliekkel) szemben. Obama első ciklusában komoly programmal lépett fel az ügyben, de ez mintha mára lendületét vesztette volna. A hamis indokkal megindított iraki háborút előadásában 3 ezer milliárd dolláros pénzkidobásnak nevezte, mely 3500 amerikai életébe került, és óriási károkat okozott az Egyesült Államoknak vezető szerepe betöltésében. Hozátette: az is lehet, hogy most egy új közel-keleti háborúval szembesül Amerika Szíriában vagy Iránban.
A cikk Magyar Nemzet mai számában nyomtatásban is olvasható.
