Hiányosságok az Európai Bizottság módszertanában?

Nem egyértelmű az Európai Bizottság tagállami költségvetési intézkedések elemzéséhez használt módszertana.

Nagy Ádám
2014. 03. 11. 14:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A német és a finn pénzügyminisztérium aggályosnak tartja azt a gyakorlatot, ahogy az Európai Bizottság a tagországok költségvetési folyamatait értékeli a Stabilitási és Növekedési Paktum keretein belül. Egy, a két pénzügyminisztérium által közösen jegyzett tanulmány szerint, mellyel a Reuters és az FAZ (2014. március 1., 17. oldal) is foglalkozott, annak módja, ahogyan a bizottság döntést hoz arról, hogy egy adott országot túlzottdeficit-eljárás alá vonjanak-e vagy sem, gyengítik a fiskális politika minőségét és a fiskális fegyelmet az EU-n belül.

A tanulmány szerint túl nagy tere van a bizottságnak a döntés során arra, hogy szubjektíven ítélje meg bizonyos tagállami intézkedések költségvetési hatásait. Tavaly például annak ellenére, hogy Spanyolország és Franciaország több, korábban az Európai Tanács által előírt formális kritériumot sem teljesített a költségvetési konszolidáció kapcsán, a bizottság úgy ítélte meg, hogy a két ország megfelelő lépéseket tett az ügyben, és további két évet adott Franciaországnak és Spanyolországnak, hogy költségvetési hiányukat az előírt 3 százalék alá csökkentsék. Ez a gyakorlat pedig arra ösztönzi a tagállamokat, hogy költségvetésük tervezésekor felül- vagy alulbecsüljék bizonyos bevételek és kiadások hatásait. A tanulmány szerint továbbá a bizottsági döntések „fekete dobozként” működnek, mivel a módszertan, amelyet használnak, nem elég transzparens, valamint az adatbázis, amelyen számításaik alapulnak, minőségileg gyenge.

Mindezek alapján a két pénzügyminisztérium szerint át kellene alakítani a bizottság gyakorlatát ezen a téren. Egyrészről több automatizmust kellene vinni a rendszerbe, tehát a döntésekben sokkal jobban kellene támaszkodni a strukturális költségvetési egyenleg alakulására, mint egyes diszkrecionális intézkedések becsült hatására. Másrészt szükség van a bizottság számításainak valamiféle hitelesítésére a tanulmány készítői szerint. Ezt a javaslat alapján valamiféle független szervezetre bíznák (például a nemzeti költségvetési tanácsokra), amelynek feladata a bizottság értékelésének és számításainak monitorozása és transzparenciájának biztosítása lenne.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.