Egy választás után nem csak a politikai pártoknak kell levonni a tanulságokat, hanem a közvélemény-kutató intézeteknek is fontos kiértékelni, mennyiben sikerültek jól a választással kapcsolatos méréseik. Az országgyűlési választáson nagyon jól szerepeltek a közvélemény-kutatók, pontos becsléseket adtak. Az európai parlamenti választás esetében is alapvetően jól szerepeltek az intézetek, bár az alacsony részvétel és a korábbi kormányváltó összefogás három, külön induló pártja nem várt meglepetéseket hozott a végeredményben.
A baloldali pártok önálló megmérettetésével, attitűdjét tekintve alapvetően homogén szavazói csoport hárompárti összetételét kellett helyesen mérni egy olyan szituációban, mikor az EP-választás az országgyűlési választást megelőző „összefogáskampány” után zajlott. A Nézőpont Intézet adatai jól mutatták, hogy a három baloldali párt szavazóbázisa összeér, nagyon magas közöttük az átszavazási potenciál. A baloldali összefogás szimpatizánsai így hirtelen abban a helyzetben találhatták magukat, hogy egymáshoz ideológiailag viszonylag közel helyezkedő, eddig egy közös célért küzdő pártok közül kell választaniuk. A baloldali blokk méretére vonatkozó nézőpontos mérés pontosnak bizonyult, az előrevetített 29 százalékhoz képest a három alakulat összesen 28 százalékot ért el, azonban a DK a vártnál nagyobb szeletet hasított ki az ellenzéki tortából. Ezért már korábban, kutatásaink értelmezésekor is jeleztük, hogy a választási részvétel alakulása alapvetően befolyásolhatja az EP-választás végeredményét. Ez a tényező egy ilyen kirívóan alacsony (a vártnál is jóval alacsonyabb) részvétel mellett kifejezetten éreztette a hatását. Ez főként a két, elkötelezett szavazóbázissal rendelkező párt, a Fidesz–KDNP és a Demokratikus Koalíció számára jelentett előnyt.
Mandátumok tekintetében a Jobbik, az Együtt–PM és az LMP esetén pontos volt a Nézőpont Intézet becslése (3-1-1). A Fidesz–KDNP és a DK mandátumokban is megjelenő erősödésének a kevésbé elkötelezett szavazókkal rendelkező MSZP lett a kárvallottja, a párt az általunk várt négy helyett mindössze két képviselőt küldhet Brüsszelbe.
Záró gondolatként elmondható, hogy a közvélemény-kutató cégek közül a Nézőpont Intézet volt az egyetlen, amely mind a hat, végül EP-mandátumot szerző párt bejutását prognosztizálta.
