Bár magamtól nem feltétlenül ragaszkodnék a szezonalitáshoz a postok esetében, most éppen időszerű lesz a téma: ősz derekán járunk, itt a tökszezon. Minden zöldséges tele sütni való, illetve főzőtökkel, már csak azt nem tudom, ki vásárolja meg ezt a rettenetes mennyiséget ...
Merthogy, legalábbis szerintem, Magyarországon komoly tökellenes indoktrináció zajlik: elsősorban az iskolai és egyéb menzákon, de háztartásokban is. Értve ezalatt azt, hogy gyerekeinkkel száz éve, konzekvensen, a hibákból semmit nem okulva olyasmit próbálunk megetetni, amit a legtöbbjük nem, vagy csak kényszer hatására fog megenni: nevezetesen tökfőzeléket és – kisebb mértékben – sült tököt.
Ezen a fázison sok kis társamhoz hasonlóan én is átestem, a külvárosi óvodában szinte erőszakkal megetették velem a tökfőzeléket, ezt követően vagy harminc éven át nem ettem tököt. Akkor kezdtem el tudatosan legyűrni az ellenérzéseimet, amikor belefogtam a kulináriába; egyrészt a teljesség végett, másrészt láttam a magazinokban, honlapokon a különféle gusztusosabbnál gusztusosabb készítményeket – gondoltam, hátha mégis
Az alább következő két tökrecept hasonlít is egymásra, nem is. Mindkettő leves, de egyik krém-, másik nem; az elkészítés technikája meglehetősen különböző, a felhasznált két faj is eléggé az, de van egy közös tulajdonságuk: mindkettő rendkívül finom. Ha nem áruljuk el nekik, miből készült, kóstolás után már a gyerekek is kedvelni fogják, tanúsíthatom. Nekünk, felnőtteknek pedig emlékezetes élmény lesz mindkettő. Tehát két különböző recept: az egyiket, ha jól emlékszem, az elsőrangú Ős Kajánban tanultam, a másikat a Country Living c. angol magazin egyik idei számában olvastam.
Az Ős Kaján-féle sütőtök-krémleves, a hosszúkás, úgynevezett sonkatökből készül a következőképpen: Félbevágunk egy jó másfél kilós sonkatököt. Kimagozzuk, és sütőbe rakjuk előbb 190 fokon (5-ös fokozat) 50 percre, majd további fél órára 200 fokon (6-os fokozat). Azért a csak félbe vágás, mert így jóval kisebb felületen karamellizálódik, egyrészt több anyag marad a leveshez, másrészt kevésbé lesz édes az alapanyag, több mozgástér nyílik a fűszerezésre.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!