Varrodában edz és határt véd a magyar olimpiai csapat mesehőse

Egykor fohászkodtak az európai népek, hogy csak a magyarok nyilaitól mentse meg őket az Isten, mégis huszonöt évet kellett várni arra, hogy újra legyen magyar íjász az olimpián. Balogh Mátyás húsz-huszonöt varrógép mellett edzett, és kölcsönvesszőkkel lőtte meg a tokiói kvótát. Meseszerű történet.

20210709 MN Budapest Balogh Mátyás íjász olimpikon Magyar Nemzet fotó:Mirkó István Fotó: Mirkó István Forrás: Magyar Nemzet

Télen sokszor nem engedik be a tornatermekbe edzeni

Vannak sportágak, amelyekben aranyakban vagy legalább érmekben mérjük a sikert, és van az íjászat, amelyben a körülményeket figyelembe véve már a kijutás meseszerű. A mesehős, Balogh Mátyás a téli időszakban rendszeresen egy varrodában edz, valamint a Malév SC tornatermében, mert máshova nem szívesen engedik be őket, félnek, hogy szétlövik a berendezést.

– Nem sokan mondhatják el magukról, hogy egy varrodából jutottak ki az olimpiára – jegyzi meg viccesen.

Ebben persze valójában semmi poén nincsen, húsz-huszonöt ipari varrógép mellett gyakorolt, s ezt is csak az edzője jóvoltából tehette meg.

Wenger Attila, aki három éve foglalkozik Baloghgal, ebben a varrodában dolgozik. Az íjászatot, ahogy ő fogalmaz, „szerelemből csinálja” Mátyás mellett. – Ha siránkoznánk, nem jutnánk előrébb – fogalmaz. – A magyar ember ügyes, ott és úgy oldja meg a feladatokat, ahogy a legjobban tudja.

Télen elsősorban technikáznak, kisebb távról, kisebb célra lőnek, és egy-egy finom mozdulatot gyakorolnak, hogy az izommemória jól rögzítse azokat. Erre a célra a varroda is megfelelt, idén ugyanakkor már kaptak lehetőséget arra is, hogy hetven métert lőjenek a Budapesti Honvéd Sportegyesület futófolyosóján.

Meg is lett az eredménye, hiszen a márciustól kezdődő első felnőttidényében Balogh egyből jó eredményeket ért el, s végül összejött a kvóta is.

Hivatásos katonasportoló, aki védi a határokat

Az edzéslehetőséget a Magyar Honvédségnek köszönhetően kapta, ugyanis Balogh Mátyás főállású katonasportoló. Ez azt jelenti, hogy részt vett az alapkiképzésen, szükség esetén küldetésre is vezényelhetik, de a fő feladata az, hogy sportoljon, képviselje hazánkat és a Honvédséget a különböző versenyeken. Ezúttal az olimpián.

– Láttam el közterületi járőrözési feladatot a harmadik kerületben, és két részletben öt hetet szolgáltam a déli határszélen is – árulja el Mátyás. – A katonaság jóvoltából azzal foglalkozhatom, amit a legjobban szeretek. Már nem az van, hogy az életem mellett íjászkodom, hanem az íjászat lehet az életem.

Balogh Mátyás ördöglakattal nyerte az első íját

Miért pont ez a sportág ragadta meg? Gyerekként focizott és karatézott is, de az íjászat első látásra szerelem volt. – Nyolcéves voltam, amikor a családdal Szombathelyen, a Savaria Történelmi Karneválon jártunk, és ott láttam Kassai Lajos lovasíjász bemutatóját – mesél a kezdetekről.

– Később a kirakodóvásárban apával megálltunk egy ördöglakatosnál. Apa azt mondta, ha ki tudok nyitni egy ördöglakatot, kérhetek valamit ajándékba.

Kinyitottam és kaptam egy történelmi íjat.

Hazaérve a közeli erdőben gyakorolt, majd bekerült az íjászközösségbe, és 2012-ben tagja lett az úgynevezett „Dream Teamnek”. A Magyar Íjászszövetség összeterelt 35-40 tehetséges gyereket, akikkel azzal a céllal kezdtek el foglalkozni, hogy a 2020-as olimpián legyen újra magyar íjász.

– Egyedül maradtam abból a csapatból, a többiek mind lemorzsolódtak iskola, munka, motivációhiány, pénz vagy hasonló okokból. Ha néhányan lőnek is még, már csak hobbiból – árulja el Mátyás, aki szerint rengeteg lemondás és kitartás kellett ahhoz, hogy eljusson a tokiói olimpiára.

Lövésenként húszkilónyi húzóerőt kell kifejteni

Konkrét célkitűzése nincsen a versenyre, de azért megjegyzi, hogy a 64 fős mezőnyből szeretne bekerülni a legjobb 32-be, onnantól pedig már bármi megtörténhet. – Egyetlen rossz lövés megváltoztathat mindent, ez a mentális sportok velejárója – erősíti meg, hogy bár nagy állóképesség kell az íjászathoz, amely közben minden egyes lövésnél több mint húszkilónyi húzóerőt kell kifejteni, elsősorban mégis fejben dőlnek el a csaták.

Az önbizalmának jót tett, hogy a párizsi kvótaszerzés után elkezdte befogadni a nemzetközi mezőny. – Olyanok jöttek oda hozzám, akikről nem is gondoltam volna.

Például még a junior-világbajnokságon legyőztem egy spanyol srácot, és utána a spanyolok egy évig nem is köszöntek nekem, most meg gratuláltak.

Az eddigi legjobb magyar íjászeredmény Nagy Béla nevéhez fűződik, aki az 1980-as moszkvai olimpián ötödik lett. – Béla bácsi a példaképem, csaknem nyolcvanéves, de még mindig lejár lőni. Aki ebbe egyszer belekóstol, az nehezen hagyja abba. Szoktunk beszélgetni, ellát tanácsokkal, amelyeket meg is fogadok.

Ebben a pillanatban újabb repülő száll el a fejünk felett, Balogh Mátyás kihúzza az ideget, a táblára irányítja a vesszőt, de már Tokióra céloz.