Emellett egy keresztmetszetet is készítenek a magyar lakosságról: kiderülhet, mi jellemzi az emberek többségének koszorúér-rendszerét, és mi lehet az oka annak, hogy – a nyugat-európai színvonalú akut ellátás ellenére – éppen Magyarország vezeti a keringési megbetegedésekkel összefüggő halálozási statisztikákat.
Idő- és költséghatékony megoldás
Jelenleg minden kórházban működik számítógépes rendszer, ahova bekerülnek a betegek adatai, ám ezeket – ha kutatás céljából akarják felhasználni – az orvos, az asszisztens vagy egy diák bevezeti egy táblázatba, ami viszonylag hosszú időt vehet igénybe, mondta portálunknak Dr. Maurovich-Horvat Pál. Az OpeRA program során azonban a kutatók kifejlesztettek egy olyan szoftvert, mely automatikusan tárolja a számukra szükséges adatokat, és minden intézményben ugyanazokat a paramétereket gyűjti össze.
„A megoldás nagy előnye, hogy költséghatékony: a kórházaknak nem kell lecserélniük a meglévő rendszereket, és csak azok a betegek részesülnek majd terápiás kezelésben, akiknek valóban szükségük van rá. Bízunk benne, hogy ezáltal jelentősen csökkenteni tudjuk majd a szívinfarktusok előfordulásának arányát.”
Nem könnyű azonosítani a betegséget
A szakember hangsúlyozta: a betegek hatvan százalékánál a szívinfarktus az első jele annak, hogy valami nincs rendben a koszorúerekkel, az érintettek egyharmada pedig nem részesül akut ellátásban, mert a helyszínen életét veszti. A betegeknek nincsenek előzetes panaszaik, tehát nem is fordulnak orvoshoz – épp ezért különösen fontos, hogy a megelőzésre koncentráljunk – emelte ki, hozzátéve: az emberek ugyanakkor pusztán az életmódjuk megváltoztatásával is sokat tehetnek azért, hogy elkerüljék a keringési megbetegedéseket. Ha kiszűrjük a fő rizikófaktorokat – odafigyelünk a testtömegünkre, a koleszterinszintünkre, a vérnyomásunkra, a vércukorszintünkre, eleget sportolunk, valamint nem dohányzunk – akár nyolcvan százalékkal is csökkenthetjük a szívinfarktus valószínűségét.
