A vár története
A gyulai vár építését 1403-ban kezdte el Maróti János macsói bán, amikor a király neki adományozta a gyulai birtokot. Hazánk egyetlen épen maradt téglavára, a vajdasági Bács és az bulgáriai Vidin várával rokonítható. Mivel a gyulai vár rendkívül vizenyős területen épült, ezért először tölgyfa cölöpöket vertek le a jelenlegi talajszint alatt 5 méter mélyen, majd erre terméskő falakat raktak 2 méter magasságig, és ezekre emelték a téglafalakat. 1476-ban kihalt a Maróti család, ezért Mátyás királyra szállt, aki fiának, Corvin Jánosnak adományozta. 1510 után Brandenburgi György birtoka lett, 1530-ban elfoglalták Szapolyai seregei, majd a Habsburgok 1552-ben visszaszerezték.
II. Szulejmán szultán híres 1566-os hadjáratának a célja valószínűleg Bécs elfoglalása volt, mivel a Habsburgok nem fizették meg a portának a „szultán tulajdonát képező” Magyarországért járó adót. A hadjárat útvonala a Balkánról a Dunántúlon át vezetett, a törökök háttérbázisát a már a kezükön levő Siklós, Pécs, Fehérvár, Buda, Esztergom jelentette. A törökök meg akarták növelni a hódoltság ék alakú területét, és abban bíztak, hogy gyorsan el tudják foglalni Gyula várát, melynek megerősítésén 1564-től Paolo Mirandola olasz hadmérnök tervei szerint több ezer ember dolgozott. Kerecsényi László várkapitányt a sógora, Báthori Kristóf váradi kapitány próbálta rávenni arra, hogy adja át a várat János Zsigmondnak, hogy elkerüljék a török ostromot. Kerecsényi azonban hajthatatlan volt, bízott a Habsburgokban, illetve tudta, hogy ha átáll az erdélyiekhez, elveszíti a Habsburgoktól kapott jelentős birtokait. Gyula ostromát Pertev pasa vezette, akiről Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című művében így ír:
Harminckétezer török megszállá Gyulát,
Petraf besáncolá az maga táborát,
Negyven ágyuval kezdé törni bástyáját,
És földre rontani szép fejér kűfalát.
Maga az ostrom július elején kezdődött el, a város nagyon gyorsan esett el, viszont a huszárvárat és a belső várat a védők sokáig tartani tudták. Augusztus közepére a várban kitört járvány már olyan méreteket öltött, hogy Kerecsényi és Pertev tárgyalóasztalhoz ültek, a törökök pedig felfüggesztették az ostromot. A törökök célja is a gyors megegyezés volt, mert az ostrom nagyon elhúzódott, és veszélyeztette a szultáni hadjárat sikerét. Szeptember első napjaiban kivonult a még életben levő ötszáz védő, akiket azonban csapdába csaltak a törökök. A vártól nem messze támadó törökökkel találták magukat szemben, és Kerecsényit meggyőzték a vele lévő előkelő török túszok, hogy térjenek vissza Pertevhez, hogy tisztázzák a helyzetet. Pertev azonban Kerecsényit elfogatta, majd Belgrádba szállították, ahol megölték. A csapdába csalt védők egy része sikeresen el tudott menekülni a törökök elől.
A törökök 130 éves uralmuk alatt is gondozták a várat egészen 1695-ig. A XVIII. és XIX. században a funkcióját vesztett várat raktárként használták, a külső várat teljesen elbontották, és a vár közelében új főúri kastélyt építettek. A huszárvárból egyetlen torony maradt meg, amit a kastély északi szárnyába építettek be.
Az utóbbi években visszanyerte egykori fényét a vár, melynek múzeumát részben eredeti tárgyakkal, részben másolatokkal rendezték be. Helyreállították a várudvar kétszintes épületeit, melyekben a földszinten műhelyek, raktárak, börtönök voltak, míg az emeleten a várúri lakhelyek. Érdemes megtekinteni a kétszintes várkápolnát, a lovagtermet és a gazdag fegyvergyűjteményt is.
Nyitva tartás: kedd–vasárnap 9-től 17 óráig, januártól márciusig 10-től 16 óráig. Hétfő: szünnap.
Források: Magyar Várak (Gink Károly – Vargha Balázs), Rózsa György (Városok, várak, kastélyok), www.gyulaimuzeumok.hu, Györkös Attila: Törökvész című honlapja
