A székely főnemesi származású Apor Vilmos 1892-ben született Segesvárott. A kalocsai jezsuitáknál tanult, majd az innsbrucki egyetemen szerzett doktorátust. Nagyváradon szentelték pappá, előbb segédlelkész volt Gyulán, majd katonalelkész egy kórházvonaton. 1918-ban a román katonák Gyulán túszokat ejtettek, de ő egyenesen Bukarestbe utazott Mária királynéhoz, ahol elérte a foglyok kiszabadítását. A Tanácsköztársaság idején betiltották Gyulán a hittanórákat, de ő felvonulást szervezett, és kiharcolta, hogy a belvárosi iskolákban ismét engedélyezzék a hittan tanítását. Híres volt jótékonykodásairól, a „szegények plébánosa” nevet kapta, mert még az egyik pár cipőjét is a szegényeknek adományozta. 1941-től győri püspök, etnikumra való tekintet nélkül állt ki a nyilas hatalom idején is az üldözöttek mellett. Győr szovjet ostroma idején a püspöki palota pincéjében nőknek nyújtott menedéket a szovjet katonák közismert erőszakoskodásaival szemben. Amikor ez 1945. március végén kiderült, a szovjetek betörtek a püspöki palotába, azonban Apor Vilmos még a teste árán is védte a menekülteket. A szovjetek halálosan megsebesítették, és 1945. április 2-án, húsvéthétfőn a kórházban elhunyt. Először a győri karmelita templomban, majd 1986-ban a Győri Székesegyházban temették el.
Visszatérve Budapestre, a XII. kerületi szobor a Felső-krisztinavárosi Keresztelő Szent János Plébánia felé néz, melynek épületeit az 1930-as években kezdték el felépíteni, azonban a világháború miatt az eredetileg kultúrháznak tervezett épületből alakították ki a templomot. Ezzel szemben az eredetileg templomnak szánt épületből csak az altemplom készült el, majd 1967-ben Pál Balázs tervei nyomán szolgáltatóházat emeltek az alapokon. 2000 előtt itt működött a hírhedt Hully-Gully diszkó, melyet az egyház végül megvásárolt, és az alatta levő egykori altemplomban urnatemetőt létesítettek.
Forrás: Győri Egyházmegye, katolikus.hu, szoborlap.hu, zarandok.hu
