Mivel idén 110 éves a kétkarú Eötvös-inga, ezért a Nemzeti Múzeum Rotundájában állították ki Eötvös Loránd 1902-ben készített kettős nagy ingáját, melyet a Magyar Optikai Művek elődjében, a budapesti Süss Nándor-féle Precizio Mechanikai Intézetben készítettek el a nagy fizikus iránymutatása alapján. Eötvös munkatársaival, Pekár Dezsővel és Fekete Jenővel ezzel a műszerrel igazolta Einstein általános relativitáselméletének egyik tartópillérét, a tehetetlen és súlyos tömeg azonosságát. Mérésükkel 1909-ben elnyerték a göttingeni egyetem Benecke-díját. A műszert kiállították az 1979-es washingtoni centenáris Einstein-kiállításon. Az Eötvös-féle nagy kettős inga érdekessége, hogy a műszerházban két egymástól független, ellentett irányú lengőrendszer helyezkedik el. Ez az elrendezés 46 százalékkal csökkentette a mérési időt.
Az impozáns díszlépcsőn felsétálva jutunk az emeleti kupolacsarnokba, ahol egy gömböckiállítást tekinthetünk meg. A gömböc tudományos világszenzációnak számító találmány, mivel ez az első ismert olyan homogén test, ami egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi ponttal rendelkezik. Olyan, mint egy keljfeljancsi: ha kibillentik az egyensúlyi helyzetéből, mindig a stabil egyensúlyi pontjába tér vissza. A különbség a keljfeljancsihoz képest az, hogy a gömböcnek nincsen nehezéke, ugyanabból az anyagból áll, és csupán a különleges formája miatt tér vissza az egyensúlyi helyzetébe. Vlagyimir Igorevics Arnold orosz matematikus jósolta meg 1995-ben, hogy létezik ilyen test, majd Domokos Gábor és Várkonyi Péter, a BME Építészmérnöki Kar szilárdságtani és tartószerkezeti tanszékeinek oktatói fedezték fel ezt a különleges testet.
A kupolacsarnok közepén látható egy 200mm átmérőjű, plexiből készült gömböc, melyet a feltalálók a Nemzeti Múzeum ajánlottak fel. A kevés számozott gömböcök egyike, a Nemzeti Múzeum alapításának évét (1802) viseli. Augusztus végéig itt látható, majd átköltözik a végleges helyére, a Tudós magyarok – akik a 20. századot csinálták című állandó kiállítás terébe.
A Nemzeti Múzeum saját gömböce körül tíz festett gömböcöt láthatunk, melyek a 2010-es sanghaji világkiállításra készültek. Pályázaton választották ki azt a tíz legjobb alkotást, melyek képesek nemzetközi környezetben közvetíteni a magyar szellemiséget és kulturális hagyományainkat. Ezek a tárgyak a következők:
A fesztiválon kipróbálható a felvidéki Boholy János találmánya, a Sakkgömb is. Ez a találmány nem más, mint egy gömbfelületre helyezett hagyományos sakktábla, ami így háromdimenziós játékteret képez. A Sakkgömb fejleszti a három dimenzióban történő gondolkodási képességet és a játékosok memóriáját, mert egyszerre a játéktérnek csak a felét látják maguk előtt.
Forrás: a kiállításon tájékoztató anyaga alapján
Mivel idén 110 éves a kétkarú Eötvös-inga, ezért a Nemzeti Múzeum Rotundájában állították ki Eötvös Loránd 1902-ben készített kettős nagy ingáját, melyet a Magyar Optikai Művek elődjében, a budapesti Süss Nándor-féle Precizio Mechanikai Intézetben készítettek el a nagy fizikus iránymutatása alapján. Eötvös munkatársaival, Pekár Dezsővel és Fekete Jenővel ezzel a műszerrel igazolta Einstein általános relativitáselméletének egyik tartópillérét, a tehetetlen és súlyos tömeg azonosságát. Mérésükkel 1909-ben elnyerték a göttingeni egyetem Benecke-díját. A műszert kiállították az 1979-es washingtoni centenáris Einstein kiállításon. Az Eötvös-féle nagy kettős inga érdekessége, hogy a műszerházban két egymástól független, ellentett irányú lengőrendszer helyezkedik el. Ez az elrendezés 46%-kal csökkentette a mérési időt.
Az impozáns díszlépcsőn felsétálva jutunk az emeleti kupolacsarnokba, ahol egy gömböc kiállítást tekinthetünk meg. A gömböc tudományos világszenzációnak számító találmány, mivel ez az első ismert olyan homogén test, ami egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi ponttal rendelkezik. Olyan, mint egy keljfeljancsi: ha kibillentik az egyensúlyi helyzetéből, mindig a stabil egyensúlyi pontjába tér vissza. A különbség a keljfeljancsihoz képest az, hogy a gömböcnek nincsen nehezéke, ugyanabból az anyagból áll, és csupán a különleges formája miatt tér vissza az egyensúlyi helyzetébe. Vlagyimir Igorevics Arnold orosz matematikus jósolta meg 1995-ben, hogy létezik ilyen test, majd Domokos Gábor és Várkonyi Péter, a BME Építészmérnöki Kar Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékeinek oktatói fedezték fel ezt a különleges testet.
A kupolacsarnok közepén látható egy 200mm átmérőjű, plexiből készült gömböc, melyet a feltalálók a Nemzeti Múzeum ajánlottak fel. A kevés számozott gömböcök egyike, a Nemzeti Múzeum alapításának évét (1802) viseli. Augusztus végéig itt látható, majd átköltözik a végleges helyére, a „Tudós magyarok – akik a 20. századot csinálták” című állandó kiállítás terébe.
A Nemzeti Múzeum saját gömböce körül tíz festett gömböcöt láthatunk, melyek a 2010-es Sanghaji Világkiállításra készültek. Pályázaton választották ki azt a 10 legjobb alkotást, melyek képesek nemzetközi környezetben közvetíteni a magyar szellemiséget és kulturális hagyományainkat. Ezek a tárgyak a következők:
- Kerekerdő: Hóbor Eszter és Mangel János (BME, építészmérnök)
- Ágas-bogas: Hóbor Eszter és Mangel János (BME, építészmérnök)
- Reveláció: Páger László (MKE, festő)
- Csipkegömböc: Bak Andrea és Marosfalvi Ákos Zoltán (KREA, grafika és enteriőrtervező)
- Hamm, bekaplak: Tőkés Réka (MKE, festő)
- Mari-Jancsi: Fodor Rita Mária (BME, építészmérnök)
- Tulipán: Fodor Rita Mária – Hlatky Gábor
- Négyszögletű kerekerdő: Vágó Szabolcs (EKF, környezet és vizuális kultúra)
- Somogy Street Art: Kovács Mónika (MOME, textil)
- Percepció: Erlich Gábor (MKE, intermédia)
