Építését egy felirat alapján a Római Birodalom fénykorára, egészen pontosan Kr. u. 145-re, Antonius Pius uralkodására teszik.
Érdemes összehasonlítani az aquincumi amfiteátrumot a római Colosseummal. A Római Birodalom fővárosának központi amfiteátruma nagyobb alapterületű, de maga az aréna kisebb méretű. Az aquincumi befogadóképessége viszont messze elmaradt a Colosseum 50-70 ezres nézőközönségétől. Ennek oka az, hogy az aquincumi úgynevezett földamfiteátrum, azaz a nézőteret földtömegre építették, csak a ma is látható 24 darab U alakú falrész és a pódiumfal készült kőből. A provinciális méretekhez képest tehát hatalmas arénát valószínűleg azért építették ekkorára, hogy a játékok mellett a katonaság is használhassa gyakorlatozásra.
A kereszténység győzelme után az amfiteátrumok sorsa megpecsételődött: bezárták őket és az aquincumit is erőddé alakították át. A népvándorlás időszakában a VI. században longobárdok használták, és egyes vélemények szerint Kurszán IX–X. századi magyar fejedelem várával azonosítható. Dilich 1606-os Óbudát ábrázoló rézmetszetén valószínűleg ennek az épületnek a romjai láthatóak, a XX. századra azonban a lakosság teljesen elhordta a köveit. Az 1930-as évekre már csak a helyén álló újkori háztömb alakja utalt az egykori amfiteátrumra. Az 1938-as városrendezés során ezeket elbontották és a műemléki feltárást követően 1942-re állították helyre az ókori romokat.
Forrás: Egykor.hu, Vámossy Ferenc- F. Vámossy Erzsébet: Az építészeti kultúra Magyarországon – Magyar Technikatörténeti Kalauz (1997, Budapest)
