A hatalmas tornyú alsódörgicsei templomrom

Sorozatunk múlt heti részében Felsődörgicsére látogattunk. Ezúttal a közeli Alsódörgicse – más néven Boldogasszonydörgicse – romtemplomát mutatjuk be, mely az ötvenes évektől szintén az egyesült Dörgicse településhez tartozik.

3dtour.eu
2013. 02. 12. 8:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Alsódörgicse a székesfehérvári őrkanonokok kegyurasága alá tartozott a XIII. században. Ennek megfelelően a Boldogasszony tiszteletére szentelt egyház kegyúri templomként épült, amit bizonyít a toronyhoz kapcsolódó, a hajó felé néző kegyúri karzat. Az egyhajós épület arányai szokatlanok, mivel a hatalmas méretű háromszintes toronyhoz egy aránytalanul kicsiny hajó és szentély csatlakozik. 360 fokos panorámaképünk a nyugati homlokzatot ábrázolja, és jól látható rajta, hogy a tornyot szintén hatalmas támpillér tartja. A torony felső szintjén három román kori ikerablak helyezkedett el, melyek közül kettő eredeti állapotában maradt fenn.

A török hódoltság idején, a XVI. századtól az evangélikusok használták az épületet, majd a XVIII. század közepén a még ép templomot Padányi Bíró Márton veszprémi püspök visszaszerezte a katolikusok számára. A XVIII–XIX. század fordulóján azonban már csak romként említették az összeírások. 1938-ban megerősítették a maradványokat, majd a szakszerű feltárásra és konzerválásra 1967–68-ban került sor.

Forrás: Dörgicse honlapja

Alsódörgicse a székesfehérvári őrkanonokok kegyurasága alá tartozott a XIII. században. Ennek megfelelően a Boldogasszony tiszteletére szentelt egyház kegyúri templomként épült, amit bizonyít a toronyhoz kapcsolódó, a hajó felé néző kegyúri karzat. Az egyhajós épület arányai szokatlanok, mivel a hatalmas méretű három szintes toronyhoz egy aránytalanul kicsiny hajó és szentély csatlakozik. 360 fokos panorámaképünk a nyugati homlokzatot ábrázolja, és jól látható rajta, hogy a tornyot egy szintén hatalmas támpillér tartja. A torony felső szintjén három román kori ikerablak helyezkedett el, melyek közül kettő eredeti állapotában maradt fenn.

 

A török hódoltság idején, a XVI. századtól az evangélikusok használták a templomot, majd a XVIII. század közepén a még ép templomot Padányi Bíró Márton veszprémi püspök visszaszerezte a katolikus számára. A XVIII.-XIX. század fordulóján azonban már csak romként említik az összeírások. 1938-ban megerősítették a maradványokat, majd a szakszerű feltárásra és konzerválásra 1967-68-ban került sor.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.