Az angolkisasszonyok katolikus női szerzetesrend, melynek hivatása az oktatás és nevelés. Pázmány Péter hívta be őket az országba, de végleges letelepítésükre csak Mária Terézia idején került sor. A 19. század második felében a budapesti házfőnöknőjük Almásy Mária volt, ő alapította a zugligeti templomukat az írországi rathfarnhami (Ráth Fearnáin-i) mintájára. Az ír és a hazai épületek között azonban jelentős eltéréseket is felfedezhetünk: előbbinek a magja egy 1725-ből származó, György kori udvarház volt, melyhez az 1820-as években kapcsolták hozzá a neogótikus templomot és a rendházat. A rathfarnhami kolostort 1999-ben zárták be, telkének egy részén egy ingatlanfejlesztő cég új házakat épített, s az egykori kolostor és templom azóta kihasználatlanul pusztul. A hazai kolostor sem kerülhette el a sanyarú sorsát, az 1950-es években a nővéreket elüldözték, de legalább a templom még megtekinthető.
A zugligeti neoromán-neogótikus stílusú épület tervezője dr. Hültl Dezső, kivitelező építésze pedig Havel Lipót volt. A templom belső felépítése jól tükrözi a 20. század elejének újító vonásait. A főhajó szokatlanul hangsúlyos, szinte eltörpülnek mellette a kis mellékhajók. A kereszthajó és a főhajó találkozásánál levő liturgikus teret világítóablak látja el fénnyel. Ez a megoldás az archív képek tanúsága szerint hasonlít a rathfarnhami temploméra. A templomnak egyetlen hatalmas szentélye van, melyet Közép-Európa legnagyobb mozaikalkotása díszít. A titulusnak megfelelően a Szent Családot ábrázolja, középen a megdicsőült Jézussal, aki körül Szűz Máriát és Szent Józsefet, alattuk pedig Mária szüleit, azaz Szent Joachimot és Annát láthatjuk. Angyalok veszik körül őket, akik a Megváltó szenvedésére utaló attribútumokat tartanak a kezükben. A mozaik előtt látható oltár domborműve a fájdalmas Szűzanyát ábrázolja. Az oltár mellett két okos szűz lámpást tartó szobrát láthatjuk, ami utalás az újszövetségi öt okos és öt balga szűz példázatra.
Források: a Zugligeti Szent Család-plébániatemplom honlapja, a Magyar Katolikus Lexikon, illetve Rathfarnham honlapja
Az angolkisasszonyok egy katolikus női szerzetesrend, melynek hivatása az oktatás és nevelés. Pázmány Péter hívta be őket az országba, de végleges letelepítésükre csak Mária Terézia idején került sor. A XIX. század második felében a budapesti házfőnöknőjük Almásy Mária volt, ő alapította a zugligeti templomukat az írországi rathfarnhami mintájára. Az ír és a hazai épületek között azonban jelentős eltéréseket is felfedezhetünk: előbbinek a magja egy 1725-ből származó György-kori udvarház volt, melyhez az 1820-as években kapcsolták hozzá a neogótikus templomot és a rendházat. A rathfarnhami kolostort 1999-ben zárták be, telkének egy részén egy ingatlanfejlesztő cég új házakat épített és az egykori kolostor és templom azóta kihasználatlanul pusztul. A hazai kolostor sem kerülhette el a sanyarú sorsát, az 1950-es években a nővéreket elüldözték, de legalább a templom még megtekinthető.
A zugligeti neoromán-neogótikus stílusú épület tervezője Dr. Hültl Dezső, míg kivitelező építésze Havel Lipót volt. A templom belső felépítése jól tükrözi a XX. század elejének újító vonásait. A főhajó szokatlanul hangsúlyos, szinte eltörpülnek mellette a kis mellékhajók. A kereszthajó és a főhajó találkozásánál levő liturgikus teret világító ablak látja el fénnyel. Ez a megoldás az archív képek tanúsága szerint hasonlít a rathfarnhami temploméra. A templomnak egyetlen hatalmas szentélye van, melyet Kelet-Európa legnagyobb mozaikalkotása díszít. A titulusnak megfelelően a Szent Családot ábrázolja, középen a megdicsőült Jézussal, aki körül Szűz Máriát és Szent Józsefet, alattuk pedig Mária szüleit, azaz Szent Joachimot és Annát láthatjuk. Angyalok veszik körül őket, akik a Megváltó szenvedésére utaló attribútumokat tartanak a kezükben. A mozaik előtt látható oltár domborműve a fájdalmas Szűzanyát ábrázolja. Az oltár mellett két okos szűz lámpást tartó szobrát láthatjuk, ami utalás az újszövetségi öt okos és öt balga szűz példázatra.
