Pünkösd és a Mária-kultusz kapcsolata

Pünkösdkor a Kárpát-medence számos Mária-kegyhelyén tartanak ünnepi szentmiséket, búcsúkat, melyek közül kiemelkedik a csíksomlyói búcsú.

A székelyek Mária-kultusza azonban jóval a XVI. század előtt keletkezett. Babba Mária, avagy a napba öltözött Boldogasszony eredetileg talán nap- és holdistennő lehetett, akit a székelyek a kereszténység felvétele után Szűz Máriával azonosítottak. Maga a babba szó azt jelenti, hogy szép, így például egy új ruhára, vagy egy kis gyerekre is azt mondják, hogy babbás, azaz szép.

Daczó Árpád ferences atya, néprajzkutató 1980-as gyűjtéséből tudjuk, hogy Babba Mária a hívek imádságát meghallgató, segítő személy, akit régen istenként tiszteltek. A holdistennő eredetre az utal, hogy amikor a hold felkelt, azt mondták, hogy „Né, felbútt a Babba Mária”. Ugyanakkor a házak keleti falára helyezték a kereszteket illetve a szentképeket, és ezek felé imádkoztak. Amikor pedig hajnalban felkelt a nap, szintén azt mondták, hogy „Né, felbútt a Babba Mária”. Ez azért nagyon különleges, mert bár az ókori nagy népeknél bőven találunk nap- vagy holdkultuszt, olyan népről nem tudunk, akik mindkét égi kísérőnket ugyanazzal az istenséggel azonosították volna.

Őhozzá fohászkodtak például szülés előtt, és neve a mindennapi beszédben is rendszeresen megjelent. Például a „tudja a Babba Mária” kifejezést a „csuda tudja” értelemben használták, mivel hitük szerint a Szép Szűz Mária mindentudó. Ez teljesen összecseng a hold- vagy napistennő kapcsolattal, hiszen mivel „a Babba Mária az égen jár, azért mindent belát, mindent tud”. Szintén gyakori volt a  „csak segéljen meg a Babba Mária” fordulat, amit a „ha Isten úgy akarja” értelemben használtak. Szintén érdekes, hogy a hitük szerint még az időjárást is befolyásolta, és úgy tartották, hogy amikor dörög és villámlik, akkor haragszik Babba Mária. Hozzá fordultak oltalomért viharban, természeti katasztrófák idején is. A gyerekek nevelésekor is rendszeresen előkerült a neve a „ne légy rossz, mert megver Babba Mária” kifejezés formájában. Jól látható tehát, hogy bár a katolikus egyházban Szűz Máriát csak tisztelik, de nem imádják, azonban a székelyek régi hitvilágában ő volt a mindenekfelett álló isteni személy.

Babba Mária kultusza lassan összeolvadt a kereszténységben szereplő Szűz Máriával, az égi istennőből Jézus Krisztus édesanyja lett. Hazánk különleges kapcsolata Szűz Máriával a történelem hányattatásai ellenére szerencsére fennmaradt, talán azért is, mert Szent István királyunk közel ezer esztendeje neki, az Ég királynőjének ajánlotta országunkat.

Az idegen megszállások, üldöztetések idején a nép rendszeresen Szűz Mária oltalmához fordult és emiatt is jött létre hazánkban annyi Mária-kegyhely. Közéjük tartozik a 360 fokos panorámaképünkön látható Szentkúti Nemzeti Kegyhely, mely Mátraverebély közelében található. Egy helyi legenda szerint Szent László királyunk itt küzdött meg a kunokkal, és amikor egy alkalommal átugratott egy szakadék fölött Szög nevű lovával, a ló patkói nyomán víz tört fel. Egy másik, 1714-ben lejegyzett történet szerint pedig még valamikor 1100 körül történt egy csodálatos gyógyulás ezen a helyen a szent víz segítségével. A krónikák tanúsága szerint 1290-ben már létezett a kegyhely, azonban hiába keresnénk középkori épületeket itt. Valószínűleg csupán fából készült kápolna állt itt, és a török korszak lezárultával, 1756-ban kezdték meg a ma látható kéttornyú, kupolás templom megépítését az Almásyak és a búcsújárók adományából. Mivel II. József, a kalapos király 1782-es rendeletével megszüntette a szemlélődő szerzetesrendeket és a remetéket, és itt, Szentkúton is csak egynapos búcsút engedélyezett. Persze a helyiek megtalálták a kiskaput, és fürdőt építettek, hogy a távoli zarándokok ismét érkezhessenek.

A barokk templom keleti feléhez ferences rendház, míg a nyugati oldalához egy nagy, nyitott térség csatlakozik padokkal, ahol a szabadtéri miséket szokták tartani. A templom bejárata felett Vereb és az Almásyak címerei láthatók. Belépve a templomba barokk-rokokó belső térben találjuk magunkat. A mennyezeti freskókat 1934-ben készítette Stoffek Albin, míg a Páduai Szent Antal- (balra) és a Szent Anna- (jobbra) mellékoltárok Hollós Endre munkái. A kegyszobor a kis Jézust tartó Madonnát ábrázolja, öltöztethető, barokk alkotás. Mindkét szobor fején díszes, ékköves korona látható, a nagyobbik Almásy Gedeon adománya 1851-ből. Szentkutat VI. Pál pápa 1970 áprilisában a basilica minor rangra emelte, teljes búcsút engedélyezett az év minden napjára, ami azt jelenti, hogy a húsvéti szentgyónás egész évben elvégezhető itt. Kora tavasszal készült 360 fokos panorámaképeinken a gyóntatóudvart, a barokk templomot és a kutat lehet megtekinteni.

Forrás: Daczó Árpád: A gyimesi Babba-Mária, Szentkút honlapja