A pálos kolostort Lackfy István alapította 1376-ban, az építést a Cilleiek fejezték be. 1546-tól a terület a Zrínyiek birtoka, és a kolostor temploma mellett állott egykor a hatszögletű családi sírboltjuk is. Legelsőnek Zrínyi Miklós feleségét, Frangepán Katalint temették ide 1561-ben. Öt évvel később a férj elesett Szigetvár hősies védelme közben. Zrínyi György vörösmárvány szarkofágot faragtatott, abban nyugodott apja a családi sírboltban 1566-tól.
Innentől kezdve a kolostort csapások sorozata sújtotta. Az 1570-es évek vallásháborúiban a protestánsok pusztították. Maga Zrínyi György is áttért a protestáns hitre, és akadályozni kezdte a kolostor működését. Fia, akit szintén Györgynek hívtak, visszatért a katolikus hitre, helyrehozatta a kolostort, és ő fejeztette be a családi mauzóleum díszítését. 1695-ben tűz pusztította a kolostort, és a család utolsó férfitagja, Zrínyi János is elhunyt 1703-ban a gráci börtönben, ahová nem bizonyított vádak alapján került (a törökökkel és a kurucokkal való kapcsolattartással vádolták). Ezek után érthető, hogy a kolostor romjainak új birtokosai nem tisztelték a Zrínyiek emlékét. Zrínyi Miklós síremlékét is feldarabolták és beépítették az immáron barokk stílusban megújított kolostor falaiba. Az 1738-as, majd az 1880-as földrengés megpecsételte az épület sorsát, és a kolostorból mindössze egyetlen kis kápolna, a Szent Ilona-kápolna maradt meg. Erről kapta a település a horvát nevét: Svetajelena, melyet később Šenkovecre változtattak.
Mindezek ellenére a Zrínyiek emléke nem tűnt el teljesen. A kápolna falkutatása során középkori freskókat találtak, és megtalálták a szigetvári hős vörösmárvány síremlékének egy darabját is, másodlagos módon a barokk kori falakba beépítve. A kápolna mellett előkerültek a hatszögletű családi sírbolt alapfalai is.
360 fokos panorámaképünkön látható a családi sírbolt romja, melyet ma védőtető fed. A kolostor romjai az utcáról is láthatók, aki belülről szeretné megtekinteni, annak a csáktornyai múzeumból el kell kérnie a kulcsot.
