Görögország már túl sokszor okozott csalódást hitelezőinek. A görög kormányfő röviddel franciaországi és németországi látogatása előtt azt bizonygatta egy interjúban, hogy országa visszafizeti az összes eddig kapott segélyt, de sokaknak nehezére esik elhinni. Akárcsak azt a kijelentést, miszerint Görögország szívesen venne egy közel kétéves haladékot reformjainak megvalósításához, ami azonban nem feltétlenül nehezítené meg a hitelezők dolgát.
Ez utóbbi kijelentés nagy meglepetést okozott Németországban. Ha olyan rossz helyzetben van az ország, hogy a vártnál lassabban tudja csak kivitelezni a megtakarításokat, akkor az a pénz, amelyet meg kellene takarítani, máshol fog majd hiányozni. És kinek a feladata az újabb rés betömése, ha nem a bevált hitelezőké? A befektetők egyre inkább kételkednek. Mit ér a görögök adott szava, kérdik joggal a hitelezők és a befektetők. Mindenki hallja, mit mondanak a görögök, csak ma már senki sem hiszi el.
Újabb 45 milliárd euróra lenne szükség?
Az IMF szerint 2015-ben és 2016-ban 40 és 45 milliárd euró közti összeg visszafizetése válik esedékessé – amiért valószínűleg az európartnereknek, az EKB-nak vagy az IMF-nek kell a zsebébe nyúlnia, ha Görögország akkor sem támaszkodhat a tőkepiacokra. A 2015-ben és 2016-ban esedékes hitelek nagy része az IMF vagy az EKB birtokában van. „Ez azt jelenti, hogy a »megmentőknek« kellene fizetni a kamatokat, ha újabb segítséget nyújtanak“ – véli dr. Jens Boysen-Hogrefe, a kieli Világgazdasági Intézet (Institut für Weltwirtschaft) munkatársa. Elképzelhető, hogy ezért elhalasztva kerül sor a kifizetésekre, illetve meghosszabbíthatják a papírok futamidejét.
Egyesek szerint a görögökkel kapcsolatos dilemma már rég nem olyan drámai, mint ahogy tartanak tőle. A Goldman Sachs egyik tanulmánya szerint az aktuális, második mentőcsomag elengedő ahhoz, hogy a görögök legalább 2014-ig kitartsanak. Addig legalább az úgynevezett „kemény“ tőkeigényt fedezhetik (ide tartoznak az állami hitelek, az ESM kifizetései, EKB-papírok visszafizetése), még akkor is, ha Görögországnak nem sikerül foganatosítania a privatizációs törekvéseit, és nem ér el elsődleges többletet – írja a tanulmány. Ez csökkentené az említett halasztással kapcsolatos pénzügyi kockázatokat.
Ha az EKB mégis meghosszabbítaná a görög papírok futamidejét, az olyan forrásokat szabadítana fel, amelyek révén az ország legalább 2015 végéig talpon maradhatna, véli a Goldman Sachs. Legkésőbb ekkor azonban súlyos helyzet alakulhat ki. Ezután nagyjából 38 milliárdra lehet majd szükség ahhoz, hogy 2016-ig biztonságban legyen az ország.
A Reuters szerint a német kormány sokkal inkább készül arra az eshetőségre, hogy Görögország kilép az euróövezetből, mint ahogy eddig a piacok vélték. A Financial Times Deutschland pénteki kiadása szerint egy csapat, Thomas Steffen vezetésével, a lehetséges kilépés Németországra, és az euróövezetre gyakorolt következményeivel foglalkozik. „Kollégáink felderítik a pénzügyi következményeket és mérlegelik, hogy kerülhető el a többi államot érintő dominóeffektus” – közölte a minisztérium. Wolfgang Schäuble tárcavezető szóvivője azt nyilatkozta a lapnak: „Egy stáb foglalkozik főleg az adósságválsággal”. Helyes, hogy egy kormány felkészül minden eshetőségre, még a valószínűtlenekre is.
Odor Tamás
GlobalFX.hu
