Németország magyarországi nagykövetének

Vegyük szemügyre a tényeket!

Bayer Zsolt Fotó: Katona_Vanda

Tisztelt Johannes Haindl Úr, Excellenciás Uram!

Michael Roth német külügyi államtitkár hazánkkal kapcsolatban egyebek mellett a következő kijelentésre ragadtatta magát:

„A Magyarországon terjedő antiszemitizmus volt az egyik oka a 7-es cikkely szerinti eljárás megindításának.”

Michael Roth aljas, hazug és becstelen támadásait megszoktuk, azokat igyekszünk mindig a helyén – vagyis egy bárdolatlan és ostoba fajankó politikai ámokfutásaként – kezelni. De ezzel az antiszemitázással több gond is van. S ezek közül a legkevesebb, hogy az antiszemitizmus miatt a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítása egész egyszerűen hazugság. Éppen olyan hazugság, mint maga az antiszemitizmus vádja, s minden egyéb, amit ez a gazember megenged magának mind hazánkkal, mind Lengyelországgal szemben.

Ám mindezeken túlmenően vegyük szemügyre a tényeket!

2019. május 25-én jelent meg egy cikk az Indexen, amelyet aztán átvett a teljes magyar sajtó. A cikk a következő felütéssel indul:

„Németország antiszemitizmus elleni kormánybiztosa, Felix Klein az antiszemitizmus erősödése miatt már nem javasolja az országban élő zsidóknak, hogy nyilvánosan kipát viseljenek [...]”.

Talán nem meglepő az ön számára sem, hogy ez megdöbbenést okozott Magyarországon is.

A cikkben később ezt olvashattuk:

„Michel Friedman újságíró, a konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) egykori politikusa, az Európai Zsidó Kongresszus korábbi elnöke úgy értékelte Klein szavait, hogy ezzel a kormány gyakorlatilag beismerte: képtelen megvédeni zsidó állampolgárait.

Ha a szövetségi kormány képviselője hivatalosan közli a zsidósággal, hogy nincsenek mindenhol Németországban biztonságban az antiszemitizmustól és az erőszaktól, az a német jogállamiságról és politikai valóságról állít ki szomorú bizonyítványt. – Azt javaslom, hogy ezt a nyilatkozatot mindenki vegye nagyon komolyan, mert ahol a zsidók nem élhetnek szabadon és biztonságban, ott hamarosan másokra is sor fog kerülni – figyelmeztetett Friedman.”

Talán egyetérthetünk abban, miszerint ez önmagában megérne egy 7-es cikkely szerinti eljárást, már ha Michael Roth beteg logikájánál és arcátlan hazugságánál maradunk. De ezt nem javaslom. Inkább nézzük tovább a tényeket:

A Zsidó.com magyarországi portál is foglalkozott az esettel, egyebek mellett megállapítva:

„A bejelentés az izraeli államfőt is megszólalásra késztette, aki elmondta, hogy sokkolta a kijelentés. –Elismerjük és nagyra értékeljük a német kormány erkölcsi álláspontját és elkötelezettségét az országukban élő zsidó közösségért. Ezzel együtt a német zsidók biztonsága iránt érzett félelem felér egy kapitulációval az antiszemitizmus előtt, és mindez egy beismerése annak, hogy a zsidók nincsenek biztonságban a német földön – jelentette ki Reuven Rivlin.

A HVG mai tudósítása szerint változtatott álláspontján a német kormány. Egy közelgő Izrael-ellenes rendezvény miatt a kormánybiztos arra szólította fel az embereket, hogy a szolidaritás nevében viseljenek kipát. Klein Felix a következőt nyilatkozta: – Felszólítok minden berlini és német állampolgárt, hogy a következő szombaton viseljen kipát, ha a berlini Al-Kudsz-nap alkalmából ismét tolerálhatatlan támadások történnének a zsidók és Izrael ellen.

Az Al-Kudsz a Ramadan utolsó péntekén évente megrendezett Izrael-ellenes demonstráció.

A lap felidézi, hogy az ügy hátterében többek között az az áprilisi eset áll, amikor három – vélhetően arab – fiatalember Berlin egyik elegáns negyedében rátámadt két, kipát viselő férfire. Mint kiderült, az áldozatok egyike egy Izraelben élő arab volt, aki csak azért vette fel a kipát, mert kíváncsi volt arra, hogy tényleg veszélyes hely-e a német főváros a zsidók számára.”

Az Al-Kudszra (más átiratban: Al-Quds) még visszatérünk, de nézzük előbb azt a bizonyos áprilisi esetet.

Még 2018. április 18-án számolt be az ATV és több más portál is arról az esetről, amely Berlinben történt. Az ATV honlapján ezt olvashattuk:

„Rátámadtak Berlinben két emberre, mert a zsidó vallás előírásainak tiszteletét kifejező fejfedőt, kipát viseltek. Az eset országszerte felháborodást okozott, szerdán a német főváros vezetése és a szövetségi kormány is elítélte az antiszemita támadást.

Az incidens kedd este, sötétedés előtt történt Berlin Prenzlauer Berg nevű jómódú negyedében közterületen, egy utcán. Az egyik áldozat mobiltelefonjával videófelvétel is készített, amelyen az látható, hogy a három támadó egyike az övével ütlegeli a férfit és arabul azt üvölti, hogy »zsidó, zsidó!«. Az ügyben a berlini rendőrség politikai bűncselekményekkel foglalkozó államvédelmi osztálya nyomozást indított. A felvétel elterjedt a legnépszerűbb közösségi portálokon, így a Berlinben nem ritka eset országos felháborodást keltett.

Egy kormányzati kimutatás szerint tavaly országszerte 1453 antiszemita indíttatású bűncselekményt jegyeztek fel, köztük 32 erőszakos bűncselekményt. Ezt azt jelenti, hogy Németországban 2017-ben naponta átlagosan 4 olyan zsidóellenes bűncselekmény történt, amely bekerült a hivatalos statisztikákba.

Az Antiszemitizmus Kutató-, és Információs Központ Berlin (RIAS) nevű civil szervezet, amely a tartományi rangú főváros kormányának támogatásával működik, kimutatta, hogy a Gázai-övezetben 2014-ben végrehajtott izraeli katonai művelet óta folyamatosan emelkedik az antiszemita indíttatású bűncselekmények és egyéb, bűncselekménynek nem számító incidensek, sértegetések, szidalmazások száma Berlinben. Tavaly 947 esetet jegyeztek fel, ami 60 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A szervezethez naponta két-három esetről érkezik bejelentés.”

Megdöbbentő adatok. De ez korántsem egyedi vagy kirívó példa a németországi zsidókat érő rendszeres támadások sorában! A Neokohn.hu portál 2019. augusztus 1-jén erről számolt be:

„A berlini Chábád vezető rabbiját két arabul beszélő ember inzultálta, majd leköpte péntek este 9 körül, amikor éppen kilépett a wilmersdorfi kerületben található zsinagógájából. Egyik gyermeke is vele volt a támadás során. Az elkövetőket egyelőre nem sikerült azonosítani, a rendőrség nyomozást indított az ügyben.

A berlini Antiszemitizmus Kutató és Információs Központ jelentése szerint Teichtal lakóhelyén, a Charlottenburg–Wilmersdorf kerületben a múlt évben összesen 80 antiszemita incidens történt, a berlini kerületek közül ez a második legmagasabb szám.

Összességében a fővárosban 1800 antiszemita bűncselekményt jelentettek be tavaly, ami az előző évhez képest 20 százalékos növekedést mutat.

Egy nappal a berlini támadás után, szombaton, Potsdamban két, a rendőrség által feltételezhetően szír állampolgár inzultált egy 25 éves, kipát és Dávid-csillagot viselő zsidó férfit a helyi vonatállomáson.

– Mikor leszálltam az állomáson, árnyékokat vettem észre magam mögött – emlékezett vissza a férfi, állítva, hogy a két férfi leköpte, miközben antiszemita fenyegetéseket és sértéseket vágtak a fejéhez.

A pénteki és szombati incidensek csak a legfrissebbek az elmúlt évek németországi zsidók ellen irányuló bűncselekményeiben. A német belbiztonsági ügynökség információi szerint az elmúlt hónapban nagy arányban, 71,4 százalékkal megnövekedett az antiszemita támadások száma.”

Mi derül ki a fenti beszámolókból? „Arabul kiabáló férfiak”, „arabok”, „szír állampolgár”. Nekünk természetesen mindez nem meglepő, ám fontos, hogy ennél a kérdésnél elidőzzünk egy kicsit. A német hatóságok ugyanis ebben (is) hazudnak.

Még az elsőként idézett indexes cikkben olvashatjuk a következőket:

„A rendelkezésére álló adatok szerint a zsidókkal szemben elkövetett támadások mintegy 90 százaléka szélsőjobboldali, és jóval kisebb számban muszlimok, akik olyan arab tévécsatornák műsorait nézik, amelyek »borzalmas képet festenek« a zsidóságról.

Németországban 2018-ban 1646 antiszemita bűncselekményt jegyeztek fel, mintegy 10 százalékkal többet mint egy évvel korábban. Az erőszakig fajuló antiszemita támadások száma 37-ről 62-re nőtt a tavalyi évben.”

Nos, még egy laikus számára is nyilvánvaló, miszerint ez szemenszedett hazugság, amely pusztán azt a célt szolgálja, hogy megpróbálja elfedni és a német társadalom elől eltitkolni a nyilvánvalót, vagyis az elhibázott, ön- és közveszélyes német migrációs „politika” rettenetes következményeit. (A politikát az imént azért tettem idézőjelbe, mert ez valójában a második világháború óta létező német öngyűlölet, vagyis súlyos össztársadalmi pszichés zavar legújabb megnyilvánulása, amely magához a német társadalom felszámolásához vezet. Sajnos…)

S hogy ez a hazugság mindenki számára nyilvánvaló, álljon itt néhány részlet az imént már idézett Neokohn.hu portál egy másik cikkéből:

„A német hatóságok »szélsőjobboldali« incidensekként könyvelik el a muszlimok vagy arabok által elkövetett antiszemita támadásokat – fejtegeti riportjában a Jewish Telegraphic Agency (JTA).

Mint azt lapunk is megírta, a hónap elején antiszemita szólamok hangzottak el a berlini Al-Kudsz-meneten, ahol a Hezbollah libanoni siíta terrorszervezet is képviseltette magát.

Az ilyen esetek kapcsán írt cikket a JTA, melyben azt fejtegeti, hogy a hasonló, muszlimok és arabok részéről érkező antiszemita eseteket a német hatóságok gyakran «szélsőjobboldaliként» könyvelik el – így lehetséges, hogy Horst Seehofer német belügyminiszter is arról beszélt nemrég, hogy a 2018-ban feljegyzett 1800 antiszemita atrocitás 90%-át a szélsőjobboldal követi el Németországban.

»Sokan, akik az eljárást kritizálják, azt mondják, hogy az Al-Kudsz-menet és más, tévesen azonosított esetek az antiszemitizmus politikai eszközként való használatát segítik elő, és aláássák a kilátástalannak tűnő harcot vele szemben«.

A portál felelevenítette azt a 2014-es esetet, amikor egy német bíróság arra jutott, hogy nem az antiszemitizmus motiválta azt a három palesztint, akik felgyújtottak egy német zsinagógát. A döntést a német legfelsőbb tartományi bíróság 2017-ben megerősítette.

Poensgen más eseteket is idézett, mint azt a 2014-es incidenst, amikor férfiak azt kiabálták az akkori berlini Al-Kudsz-meneten, hogy »Heil Hitler!« Az esetet szintúgy szélsőjobboldali incidensként könyvelték el, noha a menetek szinte kizárólagos arab résztvevői miatt ez vitatható.

A német kormány nemrég jelentést közölt az iszlamista antiszemitizmusról, ám a rendszerszintű hibákon ez sem segít – teszi hozzá a lap.

A JTA lapunk főszerkesztő-helyettesét, Veszprémy László Bernátot is megszólaltatta, aki a Migrációkutató Intézetnél közölt elemzésében a bevándorlók által elkövetett antiszemita támadásokat vizsgálta.

Veszprémy úgy vélte, hogy »az a gond [a német kormány antiszemita támadások elkövetőit leíró rendszerével], hogy az iszlámot sehol nem említik meg, tehát egy iszlamista vagy »palesztin-párti« nézeteket valló muszlim vagy arab elkövető legalább három kategóriába kerülhet: jobboldali [nacionalista], idegen [szekuláris] vagy vallásos«.

Ennek eredménye, hogy »jelenleg lényegében bármilyen antiszemita támadást automatikusan a szélsőjobboldalhoz sorolnak Németországban«, elsősorban a meghatározási rendszer miatt.

A riport egy friss belga esettel zárul, mely szerint nemrég felmentettek egy török bolttulajdonost, aki liège-i boltjában kitette a feliratot, hogy kutyák bejöhetnek, de zsidók nem.

Az esetet Joel Rubinfeld belga antiszemitizmus-ellenes aktivista »szürreálisnak« nevezte a JTA cikkében.” (Németország eltitkolja a muszlimok által elkövetett antiszemita támadásokat, Neokohn.hu, 2019 június 16.)

Nos, itt került hát elő újra az a bizonyos Al-Kudsz-menet – s itt kerül elő az igazság: a németországi, egyre nagyobb számú és egyre erőszakosabb, zsidók elleni támadásokért nem a szélsőjobb, hanem a szélsőséges muszlim migránsok a felelősök. Amit az önök kormánya letagad, takargat, s amely kapcsán összevissza hazudozik, csakúgy, mint a migrációs „politikájuk” egyéb rettenetes és a német társadalom önfelszámolását siettető következményéről.

Ám – és ezt Magyarországon élő sváb származásúként különösen szomorúan és fájó szívvel mondom – mindez az önök problémája.

Az viszont a mi problémánk is, hogy egy aljas, hazug és becstelen államtitkáruk összevissza hazudozik Magyarországról. Ezt nem tűrjük el soha többé, senkitől. Önöktől sem. Vége van azoknak az időknek, amikor mindenki nyugodtan törölgethette belénk a lábát, ezt önöknek is jó lesz észrevenniük és tiszteletben tartaniuk. Michael Rothnak pedig üzenjük, foglalkozzon végre mindazzal, ami a németországi zsidókkal történik. Ha pedig végképp képtelen leszokni Magyarország és Lengyelország gyalázásáról és ennyire aggódik a magyarországi zsidóság helyzetéért, akkor javasoljuk neki, intézzen kérdéseket az ellenzékhez, vajon mivel indokolják, hogy antiszemita és náci kijelentéseket tevő jelölt(ek) mögé állnak be egyöntetűen. Megkérdezhetné Roth a DK, az MSZP meg az összes többi párt képviselőjét, mire hajlandóak még azért, hogy valamiképpen le tudják váltani a mostani kormányt, s hogy vajon a cél tényleg szentesíti-e az eszközt. S ha ezzel végzett, mindjárt nekifoghat kérdéseket feltenni az Egyesült Államok „progresszív” és „haladó” új baloldalának, Cortez kisasszonynak meg a többieknek, s persze leginkább a BLM minden határon túl antiszemita feketéinek, hogy vajon miért tesznek rémisztően antiszemita kijelentéseket nap mint nap. Vagy ez már meghaladja Roth elvtárs bátorságát és (nem létező) tisztességét?

Excellenciás Uram!

Önök a huszadik században azt akarták megmondani nekünk, kikkel NE éljünk együtt. Tudjuk, mi lett a vége.

Most azt akarják megmondani, kikkel ÉLJÜNK együtt.

Köszönjük, ebből sem kérünk.

Most az az idő van, amikor mi, magyarok, eldöntjük magunk, hogy mi legyen a sorsunk, s ebből kifolyólag azt is, hogy kikkel akarunk együtt élni.

Ehhez képest minden másodlagos. Michael Roth pedig huszadlagos. De a hazudozásait nem tűrjük el.

Üdvözlettel:

Bayer Zsolt