Cipők aranyáron

Hogyan adhatnak emberek egy-egy kosarascipőért használtan több ezer dollárt?

Jordan 4 Retro Eminem Carhartt – legmagasabb licit 6990 dollár, legalacsonyabb eladási ár 17 998, utolsó vételár 13 000 dollár. Ez jelenleg a legdrágább termék a stockx.com használtcikk-kereskedő oldalon. Nem autóról van szó, hanem egy tornacipőről. Két világsztár – Michael Jordan és Eminem – is a nevét adta hozzá. És körülbelül eddig tart a különlegessége az avatatlan szem számára. Még igazán feltűnőnek sem mondható, fekete az egész, némi ezüstös díszítéssel. A nyelvére Jordanre utaló zsákoló kosarasfigurát hímeztek, a sarkán pedig Eminem monogramja látható. Amikor piacra dobták, azonnal elkapkodták az utolsó szálig.

Ma már jószerével csak másodkézből lehet megvásárolni. A stockx.com és társai éppen erre, tehát a legkeresettebb sportcipők adásvételére specializálódtak. A honlap, nevéhez illően, afféle tőzsdeként üzemel. Minden cipőnek megvan az árfolyama, az oldal alján a gazdasági tévécsatornákból megszokott sávon futnak az épp aktuális árak. Még tőzsdeindexet is számolnak a három legnépszerűbb márka, a Nike, a Jordan és az Adidas árfolyamaiból. A Jordan 4 Retro Eminem Carhartthoz egyébként most egész jutányos áron hozzá lehet jutni. Az egyik eladó által kínált 18 ezer dolláros (ötmillió forintos) árnál tavaly novemberben már kilencezer dollárral magasabban is adtak el egy párat.

Hogyan adhatnak emberek egy-egy kosarascipőért használtan (noha persze újszerű állapotban) több ezer dollárt, holott már száz alatt is vehetnek maguknak újat? Ennek hátterében az utóbbi években kibontakozott „tornacipő-kultúra” áll. Általános igazság, hogy ha egy terméktípusnak elég sokan kezdenek értéket tulajdonítani, akkor annak ára valóságos használati értékétől függetlenül is az egekbe szökhet. Igaz ez a – vélhetően már teljesen ihatatlan – régi borok piacára vagy a XVII. században fellángolt hollandiai tulipánmániára, amikor egy-egy tulipánhagyma több pénzért cserélt gazdát, mint egy ház.

A kosarascipők divatja jövőre lesz százéves. 1917-ben dobta piacra a Converse cég első cipőjét, amelyet később Chuck Taylor sztárkosárlabdázó nevével reklámoztak. Az újabb és újabb márkák egészen az új évezred első éveiig fenntartották a divatot, de úgy tíz éve, senki sem tudja, hogy pontosan miért, valami megváltozott. A kosarascipő kulturális ikonná, sőt ékszerré változott. Sport­ru­há­zatból az élet minden területén, akár öltönyhöz is hordható kiegészítő lett. A piac pedig felrobbant. Az elmúlt tíz évben a Forbes elemzése szerint negyven százalékkal bővült a tornacipők piaca, és 2015-re elérte az évi 55 milliárd dollárt. A sikert csak részben magyarázzák az újonnan feltűnt NBA-sztárok, hiszen korábban is elődeikkel reklámozták a cipőket. Mindenesetre jelzésértékű, hogy az Under Armour cégnek a jelenkor legnagyobb csillagával, Stephen Curryvel reklámozott termékvonala 14,1 milliárd dollár bevételt hozott.

De ez is eltörpül az iparág királya, a Nike sike­rei­hez képest. A cég dominanciája akkora, hogy egy-egy bejelentéssel is képes irányítani a piacot. Bevett módszerük, hogy először igen limitált számú cipőt dobnak a piacra egy modellből. Ezt pár másodperc alatt elkapkodják a rajongók, akik gyakran a cipőbolt előtt éjszakáznak, hogy hozzájussanak a kívánt típushoz – ha lehet, a megfelelő méretben. Ezután a következő kiadás alkalmával már sokkal nagyobb készlettel indulnak, és mivel a vásárlók azt hiszik, hogy ugyanúgy csak néhány pár lesz elérhető, mint korábban, megint felvásárolják mindet.

A Nike tehát mindig eléri, hogy a legfontosabb modelljeiből nagyobb legyen a kereslet, mint a kínálat. Ezzel áttételesen életre hívta a cipők viszonteladói piacát, amelyen 96 százalékban az ő termékei forognak. E piac értéke ma már egymilliárd dollárt tesz ki, és ennek a világnak is vannak sztárjai.

A leghíresebbek egyike Benjamin Kape­lush­nik, aki még csak tizenhat éves, de már egymillió dollárt keresett az interneten használt cipők adásvételével. A fiú mára afféle netes hírességgé vált, az Instagramon pózol a cipőivel és az értük kapott pénzzel, illetve híres rapper barátaival, akik hozzá járnak cipőt venni. Üzlete akkor vett repülőrajtot, amikor ritka, 400 dolláros cipőjét, a vásárlás utáni napon, négyezerért sikerült to­­vább­adnia. És még föl sem vette előtte.