A mozgósítás első napján a szolnoki művésztelepről Budapestre jöttem, hogy ezredemnél, a magyar királyi budapesti honvéd gyalogezrednél jelentkezzem – idézi fel első világháborús katonai múltját az Egy hadifestő emlékei című kötetében Zádor István, a korábban Párizst és Firenzét is megjárt képzőművész. Zádor 1914 novemberének végén a szerb fronton súlyosan megsebesült, lábadozását követően pedig Vaszary Jánossal és Vadász Miklóssal közös rajzolócsoportba osztották be a sajtóhadiszálláson.
A korábbi korszakok romantikus csataképeire gondolhattak azok a katonai vezetők, akik megbízást adtak a kitűnő művészeknek a háború megfestésére. Érzékeny emberek grafitceruzái, ecsetvonásai nyomán viszont olykor egészen más, különösen érdekes opusok születtek a küzdelemről, a katonaélet mindennapjairól. Az alkotásokon jól nyomon követhető a változás, ahogy a modern háború borzalmaira a fronton szolgálatot teljesítő minden katona ráébredt. Régimódi huszárrohamnak képzelték kezdetben talán az ellenség legyőzését, aztán az első vonalban srapnellel, géppuskatűzzel, gyilkos lövészárok-háborúval találkozhattak. A festmények és grafikák abból a szempontból is kuriózumok, hogy a korban már általánossá vált a fényképezőgép használata, és a sajtóhadiszállás nagy számban fotósokat is bevetett az események dokumentálására. A művészek a harcokban nem vettek részt, viszont kéthetente kész alkotásokat kellett leadniuk, amelyek előbb szakmai zsűri elé, majd ha megfeleltek, hadikiállításra kerültek. Három tárlatot tartottak a világháború ideje alatt, az első 1916 januárjában nyílt meg a Nemzeti Szalonban. Olyan nevek szerepeltek a kiállításokon a már említett Vadász, Vaszary és Zádor István mellett, mint Márffy Ödön, Körösfői-Kriesch Aladár vagy a francia fogságot elszenvedő Rippl-Rónai József. (Érdekes adalék: Rippl az olasz fronton megismerkedett Oskar Kokoschkával is, aki azonban utóbb egy fejsérülés következtében kialakuló amnézia miatt teljesen elfelejtette őt.) Az első hadikiállítás centenáriuma előtt nem sokkal jelent meg az a gyűjteményes album, amely a legfontosabb alkotásokra, szerzőikre, a művek születésének körülményeire hívja fel a figyelmet. A szép kötet nemcsak a háborús opusokról szól, hanem a hadi témájú képeket elhelyezi az életműben is.
(Ludmann Mihály: Művészek a háborúban, 1914–1918. Látóhatár Kiadó, Budapest, 2015. Ára: 6500 forint.)
