A brazil drogdílerek is szeretik az olimpia logóját

A riói ötkarikás játékok szervezői titkolják, mennyibe kerültek a tervezés költségei.

A modern kori olimpiák logói között jó néhány érdekeset találni. A teljes paletta átvizsgálása időigényes és hosszas folyamat lenne, így próbálunk csak az érdekesebbekre fókuszálni. Történelmi szempontból nézve az ötkarikás játékokat, sokaknak eszébe juthat az 1936-os berlini olimpia jelképe, amelyen a birodalmi sas karmai között fogja az öt karikát. Az épp nyolcvan éve rendezett eseményen Adolf Hitler is tiszteletét tette, sőt korabeli felvételek tanúsága alapján hevesen szurkolt sportolóinak.

Félretéve azonban a történelmi kapcsolódásokat, és szakmai alapokra helyezve a kérdést, több, a logókat grafikai szempontból vizsgáló oldal írásai közül legtöbbször a római, a barcelonai és a londoni játékokhoz készített vizuális elemek vannak kiemelve.

A 1960-as római például azért, mert az első és idáig az egyetlen logó, amelyen állat szerepel. A szimbólum a város alapítóit, Romolust és Remust ábrázolja, akiket a mitológiai nőstényfarkas szoptat. A komor és jellegtelen formavilág mellett az is szembetűnő, hogy egyáltalán nem szerepel rajta a rendező város neve, pedig az gyakorlatilag az összes olimpiai logón feltűnik.

A barcelonai logóval (1992) korántsem voltak ennyire kritikusak a kreatívipar bloggerei, Josep Maria Trias munkája esetében a gyermeteg betűtípust és színvilágot említették negatívumként.

A londoni olimpiára (2012) készült logó már több szempontból is kiváltotta a szakma és nagyközönség nemtetszését. Utóbbiét azért, mert elkészítése 400 ezer fontba, azaz több mint 150 millió forintba került. A Wolff Olins cég által tervezett mű különböző kreatívszakértők szerint gyerekesre sikerült. Annak idején olyan kommentárt is fűztek hozzá, hogy a náci SS-szimbólumra hajaz. Csaknem ötvenezren írták alá azt az internetes petíciót, melyben a britek azt követelték, hogy dolgozzanak ki egy új tervet.

A 2020-as tokiói olimpia esetében nem a pénzzel, hanem a logó kinézetével volt probléma. Az első alkotást kellett vissza vonni, mert kísérteties hasonlóságot mutatott egy belga színház logójával. Így újratervezés lett a vége.

A 2024-es nyári játékokra pályázó Budapest 1 millió forintot fizetett csak a benyújtott pályázathoz elkészült alkotásért. Persze ha 2017 szeptemberében Rómát, Párizst és Los Angelest megelőzve Budapest nyeri el a rendezés jogát, akkor valószínűleg minden kezdődik elölről, mármint ami a logótervezést illeti. Ez pedig azért fontos, mert a múltbeli tapasztalatokból kiindulva a második körben kezdődik a pénzszórás. Persze ez a pénz elenyésző a már említett londonihoz képest.

Talán a korábbi hibákból tanulva, az augusztus 5-én kezdődő riói olimpia szervezőbizottsága nagyon odafigyelt arra, hogy ne szivárogjon ki, mennyi pénzt fizettek a – 138 versenyző közül győztesként kikerülő – Tátil Design de Ideias grafikai vállalatnak a tervezésért. Az összeg nem lehet kevés, a betűtípus megálmodásával például külön logotípiai iroda foglalkozott, a brit Dalton Maag. Mintegy száz szorgos kéz tervezgette, amíg eljutott végleges formájáig.

Ha már megalkották az egymás kezét fogva körtáncot lejtő három figurát ábrázoló logót, akkor egy brazil drogbanda úgy gondolta, használja is az olimpiai szimbólumokat. A riói rendőrök néhány hete olyan dílereket kapcsoltak le, akik az ötkarikás szimbólumot ragasztották rá a kábítószerek csomagolására.

A logó a hivatalos álláspont szerint a szenvedélyt és az átalakulást közvetíti. A szervezők elmondása alapján a jelkép négy pilléren alapszik: az egymásnak átadható energián, a harmonikus változatosságon, a dús természeten és az olimpia szellemiségén.