Hrutka János: Felkészültem rá, hogy feladom

Az exfutballista bakancslistáján szerepelt a 42 km. Interjú

Hrutka János rendszeres résztvevője a Budapest Sportiroda (BSI) futóversenyeinek, de kinőtte a néhány kilométerestől 21,1-ig terjedő megmérettetéseket, és el is jött számára az idő, hogy Dombi Tiborhoz hasonlóan birtokba vegye a klasszikus távot, a maratont, vasárnap 9.30-kor több mint 6000 társával együtt rajtol a Hősök terén. A 24-szeres válogatott labdarúgónak két ellensége lehet: a térde és az anyagcseréje. Őt kérdeztük.

– „Nézzük meg, hogy húz-e a szürke, vagy megdöglik!”, ezzel a mottóval vág neki a versenynek. Tényleg ilyen rossz a helyzet? Nem sikerült kellően felkészülni, vagy más probléma van? Esetleg viccből fogalmazott így az esemény szervezőjével beszélgetve?
– Azért rendszeresen futok hosszabb távokat, ahogy időm és üzleti tevékenységem engedi. Indultam most az őszi Wizz Air-félmaratonon is, azóta pedig két versenyt is szerveztünk. Nyugodtan mondhatom, hogy 30 kilométerig biztosan eljutok, az benne van a lábamban. Hogy utána mi lesz, arra én is nagyon-nagyon kíváncsi vagyok. Szeretem feszegetni a határaimat, erre most sor fog kerülni. Nyilván sokkal taktikusabban fogok futni, mint egy félmaratonon, ismerem a testemet. Próbálom nem elfutni magam.

– Jelzett a szervezete már, hogy hol a határ?
– Három héttel ezelőtt futottam 25-26 kilométert. Hozzá kell tennem, nem a legjobb állapotban, hiszen esküvőről érkeztem, ahol reggel 6-ig ment a mulatás. Akkor éreztem azt a pontot, hogy teljesen kiürültem, a lábaim megálltak. A Velencei-tó körül voltam, hívtam édesapámat, hogy az utolsó pár kilométer már nem annyira esne jól, úgyhogy legyen kedves és jöjjön értem. Oda kell figyelnem. Az anyagcserém világéletemben nagyon gyors volt, az ásványi anyagot és a vitamint azonnal pótolnom kell.

Hrutka mindhárom elmúlt évben leadta a nevezését a New York Marathonra, azonban a Fortuna egyszer sem állt mellette a sorsolás pillanatában.

– Nem voltam meglepve az eredményen, feltehetőleg a megadott időintervallum a legnépszerűbb, így ott végképp sokszoros lehet a túljelentkezés. Égi jel, hogy talán mégiscsak úgy kell lennie, hogy szülővárosomban essem át a tűzkeresztségen. (Forrás: Futanet.hu)

– Mi volt a legnagyobb edzéstávja? A szakértők azt mondják, el kell jutni a felkészülés során 30 kilométer fölé, hogy áttörjük azt a bizonyos falat, amivel a maratoni távon mindenki találkozik.
– Ez, a félbeszakított futás volt a leghosszabb. Ennél többet nem futottam egyben.

– Gazdag sportolói pályafutása volt, futballistaként bajnoki cím Németországban, itthon több is. Hová sorolná a maraton teljesítését a sportolói élmények között?
– Nyilván nem lehet összehasonlítani a Fradi bajnoki címével, a románoknak rúgott szabadrúgásgóllal vagy a Kaiserslauternnal nyert német bajnoksággal. A maraton más jellegű dolog, „bakancslistás” történet. Annak idején nekünk szerződés szerint is tilos volt egy csomó minden...

– ...ahogy a hosszútávfutóknak a labdarúgás...
– ...és az ember a pályafutását követően próbálja a határait feszegetni, és azokat a dolgokat kipróbálni, amelyek másoknak esetleg már megadatott fiatal korában. Utolérném egy picit az élményeket!

– Mennyi ideig tartott a felkészülése?
– Már régóta foglalkoztatott picit ez a dolog, de effektíve a felkérésre három hete mondtam igent. Mögöttem nem áll olyan 9 hónapos felkészülés, mint amilyet Novák Katalin családügyi államtitkár esetében ismerünk. Van egy alap edzettségi állapotom, és erre próbáltam, próbálok építeni.

– Felkészült arra, hogy esetleg fel kell adnia?
– Abszolút! De azzal sincsen semmi baj. Tiszta lelkiismerettel kell odaállnom a végén egy feladás esetén is, hogy én mindent megpróbáltam és mindent kiadtam magamból. Akár sétálni is fogok kicsit, hogy hátha folytathatom még. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a térdemben volt néhány operációm, és bármikor besavasodhatok. Nem szeretnék megállni.