„Fenyegetés történt Gyurta papa részéről”

Ezért nem indulhat Gyurta Gergely a vb-n kedvenc számában.

A szombati edzőbizottsági ülésről kijőve viszont, nem szépítem, egy fenyegetés történt a Gyurta „papa” részéről, hogy meg ne próbáljuk másként, mint ahogy ők elgondolták. Ez nem vezet jó irányba.

Azzal, hogy apaként egyben az újpesti úszószakosztály vezetője, különösen is vigyáznia kellene. Ezt tetézte, hogy Gyurta Dániel is felhívott az ügyben, igaz, ő inkább barátilag.

– Lehetetlen, hogy a „kis” Gyurta elinduljon mindkét számban?
– Részemről igen. Nekem a magyar úszósport érdekeit kell néznem. Hogy mindenki értse: itt nem egy Hosszú Katinkáról van szó, aki simán megcsinál két-három versenyszámot, hanem Gyurta Gergőről, akinek van egy 400 m vegyese, amiből még csak nyerési esélye sincs, és utána néhány számmal következik az 1500 m gyors. Na most, hogy ő egy erős 400 vegyes után nem fog tudni jól úszni 1500 gyorson, az biztos. Gyorson ráadásul jobb helyezést úszna, mint vegyesen.

– Ezek szerint Verrasztó Dávid és Bernek Péter indul a leghosszabb vegyesúszószámban.
– Igen. De ha nem is így volna, akkor sem engedném Gyurta Gergelyt elindulni, mert a két szám, amiben indulna, nem úszható egymás után, arra pedig nincs lehetőség, hogy a helyszínen lépjen vissza.

Virth Balázs edző: 400 vegyesen a 2. legjobb idővel rendelkezik, 1500 gyorson a legjobbal. Furcsa üzenete lenne más úszókra vagy más versenyekre nézve, hogy egy szám 3. számú versenyzőjét a 2. elé helyezik. A két számnak pedig csak az előfutama lesz egy napon, a döntő nem.

Gyurta Gergely: A vb-program ismeretében úsztam szintidőket, ahogy a szövetség kérte. Rióban 400 vegyesen én voltam a legjobb magyar. Megcsináltam, amiért hajtottam, aztán egy tollvonással ezt elveszik tőlem? Ha választanom kellene, a 400 vegyest választanám, de a kapitány erre is nemet mond. Mi hát a válogatási elv?

– Amit szabad Hosszú Katinkának és Cseh Lászlónak, ezek szerint nem szabad Gyurta Gergelynek.
– Gyurtáék azt állítják, hogy beszéltek Katinkával és Lacival is, és mindketten azt javasolták, hogy Gege (Gyurta Gergely) vállalja el a két számot. Hát, én nem így tudom, Cseh László edzője, Plagányi Zsolt azt mondta, hogy ő ott állt ennél a beszélgetésnél, és nem ez hangzott el, hanem hogy vannak olyan esetek, amikor el kell engedni számokat. Cseh László pontosan erre nagyon jó példa, hisz azzal, hogy a 200 m pillangót választotta, lemondott arról, hogy 200 vegyesen olimpiai bajnok legyen.

– Talán békésebb vizek: feltűnő, hogy a mostani világkupaidényben sokkal több magyar versenyzett, mint a tavalyiban. Csak nem tanult valamit a szövetség Hosszú Katinkától?
– A szövetségnek ehhez nincsen köze, ez a klubok belügye, hogy kit versenyeztet a világkupában. Nézze, a világkupával pénzt lehet keresni, ezzel saját bevételként számolhatnak a versenyzők. Hosszú Katinka példája annyit mutat meg, hogy így is lehet felkészülni. Voltak, akik ettől ódzkodtak, voltak, akik azt mondták: miért ne? Az kétségtelen, hogy nagyon jó szakmai lehetőség a megmérettetésre, és keresni is lehet vele, de sokan vitatják ennek a szakmai értékét, mert nem teljes a mezőny.

...zárt volna az ob-n az Iron Lady férfi 1500 gyorson a magyar női csúccsal (17:18,73), 4 úszót előzve.

– A közvéleményt igen megmozgatta, hogy már csak egyetlen rövid pályás országos csúcs, az 1500 m gyorsé nincs Hosszú Katinka birtokában. Szervez a szövetség még olyan versenyt, amiben módja lesz ezt megdönteni Katinkának? Az ob-n nem lehetett, és a világbajnokságon sincs ilyen versenyszám.
– Az Eb-n volt rá lehetősége, és szerintem vannak még ilyen versenyek máskor is. A kiíráson múlik.

– Megpendítette a média, hogy esetleg a battai rövid pályás ob-n a férfiak között indulva megdönthette volna a rekordot.
– Nincs mód jegyzett versenyen, hogy Katinka a férfiakkal ússzon együtt, értelme sem sok. De láttam, ez is foglalkoztatta a sajtót.

– A versenyeztetési mizériát elcsitíthatja a jövő évi budapesti nagymedencés világbajnokság?
– Miután Magyarországon lesz a verseny, ezért akit csak lehet, el fogunk indítani, aki szintet úszik.

– Nyilvánvalóan az élsport egy „kirakat”. De van-e társadalmi hasznossága, túl azon, hogy mi, magyarok itthon büszkék vagyunk egy-egy nemzetközi sportsikerre?
– Úgy látom, az élsport mozgatja a tömegsportot. Magam is nem egyszer szem- és fültanúja voltam, hogy egy-egy olimpiai vagy vb-szereplés után érezhetően megnő az érdeklődés az egyesületeknél. És azért a pszichés hatások mellett sem kell elmenni. Gondoljunk bele, hogy megbolydult az ország, micsoda összetartás volt, amikor a labdarúgó-Eb-n szerepelt a válogatott nyáron. Éreztük, hogy győztünk; túlmutat a sporton ez, gondoljunk az 1956-os melbourne-i olimpián a szovjetek elleni vízilabdasikerre.