Sportos örömforrás határon innen és túl

Ha létezik stílszerű helyszín egy efféle eseménynek, akkor az az Eötvös Lóránd Tudományegyetem; a 30 ezer hallgatót oktató intézményt nem kevesebb mint 1500 határon túli magyar diák látogatja. Számukra – is – biztosít sportolási lehetőséget a 120. születésnapját tavaly ünneplő BEAC. Nem éppen ideális körülmények között, ahogy azt Scheuer Gyula kancellár töredelmesen bevallotta: „Elavult a sportinfrastruktúra, szorosabb kapcsolatra lenne szükség a klub és az egyetem között, amelynek pedig olyan világszerte ismert és elismert arcai vannak, mint Kapás Boglárka olimpiai bronzérmes úszó és Burján Csaba olimpiai bajnok gyorskorcsolyázó.”

A létesítményhelyzet azonban nem akadálya annak, hogy Simon Gábor, a BEAC igazgatója 2011 óta a KEK motorja legyen. A KEK-hez kapcsolódó, Sport-trendek a Kárpát-medencében című előadás-sorozat bevezetőjében Sárfalvi Péter világ- és Európa-bajnok öttusázó, nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta: a sport hazánkban kiemelt stratégiai ágazat, nemzetépítő ügy. Ennek szellemében ismertette Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes a Budapest Európa sportfővárosa 2019 projektet.

„A magyar népesség 53 százaléka soha semmilyen testmozgást nem végez” – citált egy elszomorító statisztikai adatot, majd hozzátette: „Budapest fejlődésének kulcsa az életminőség javítása, és ennek legfontosabb eleme a sport. A télen 3500 kisiskolás tanult meg korcsolyázni a városligeti Műjégpályán a főváros szervezésében, május 25-én családi sportnap lesz a Margitszigeten, spinninggála a Várkert Bazárban, s a futóturizmus, amely nemcsak sport-, hanem gazdasági esemény is, minden korábbinál nagyobb méreteket ölt.”

Büszkén cipelik a szerelést a székely hokispalánták
Fotó: Mirkó István

A délelőtt leginkább gondolatébresztő előadását Zsigmond Barna Pál miniszteri biztostól, volt csíkszeredai főkonzultól hallottuk. Az ötgyermekes diplomata hat évet töltött el a Székelyföld szívében, s hogy mennyire beszippantotta az ottani varázslatos légkör, annak bizonysága, hogy öt fia közül hárman is a csíkkarcfalvi Székelyföldi Jégkorong Akadémia, illetve a Csíkszereda klub utánpótlás-növendékei.

„A külhoni sportfejlesztéseknek hármas funkciója van: közösségépítés, identitáserősítés, egészségmegőrzés” – hangsúlyozta a hokirajongó biztos. – „Többszereplős lebonyolításban gondolkozunk: a sportági szakszövetségeken, a minisztériumokon és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül valósul meg a finanszírozás, olyan regionális központokkal, mint Csíkszereda, Dunaszerdahely vagy Eszék.” (A többcsatornás finanszírozás előnyeiről a közelmúltban székelyföldi riportkörút keretében számolt be lapunk – a szerk.)

Ha Székelyföld, akkor jégkorong. A régió nemzeti sportjának központja Csíkkarcfalva, ahol a magyar állam beruházásával orvosi és metodikai központ épült. Az alközpontokat (Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Marosvásárhely, Kézdivásárhely, Csíkszentimre) is ideszámítva, a rendszer 705 utánpótláskorú játékost és 40 szakembert foglalkoztat.

A miniszteri biztos nem csak a székelyföldi sport támogatásáról beszélt. „Szoros kapcsolatot ápolunk a legitim határon túli magyar szervezetekkel, az RMDSZ-szel, az Erdélyi Magyar Néppárttal, a Magyar Polgári Párttal és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel, továbbá öt külképviselettel” – fogalmazott Zsigmond Barna Pál.

Akárhogy is, Budapesten és a határon túli területeken is megvalósítható a főpolgármester-helyettes asszony által megfogalmazott cél: a szabadidős sport ne csak az egészségmegőrzés – olykor verejtékes, küzdelmes – eszköze legyen, hanem önfeledt örömforrás is.