Egy szinten a világbajnokkal

Szikrázóan kemény mérkőzésen a magyar férfi-vízilabdaválogatott 14-14-es döntetlent játszott a cuneói torna döntőnek számító utolsó mérkőzésén, s jobb gólarányával megnyerte a viadalt. A piemonti mérkőzéssorozat kellemes tanulsága: Varga Dénesék minimum felnőttek a kvangdzsui vb-aranyérmesek szintjére – egy héttel a vasárnap kezdődő budapesti olimpiai kvalifikációs Európa-bajnokság rajtja előtt.

Varga Dénes háromszor talált be a torna döntőjében Forrás: Havran Zoltán

A pénteki, amerikaiak elleni 15-10 után szombaton – vezére, a pihentetett nélkül is – 10-5-re leléptük az U20-as világbajnok ifjú zsenikkel megtűzdelt görög válogatottat, amelynek két ásza az Egert erősítő Vlahopulosz és a Fradiban villogó Funtulisz. Dagadt a keblünk a büszkeségtől, ahogy Märcz Tamást, válogatottunk szövetségi kapitányát néztük a cuneói medence partján perfekt olaszsággal nyilatkozni az itáliai televízió riporterének. „Varga giocherá!”, szögezte le a korábban éveken át a Pro Reccót erősítő magyar szakvezető a riporter befejező kérdésére, amely azt firtatta, vajon csapatkapitányunk játszik-e vasárnap délben a tornagyőzelemről döntő olasz–magyaron. Játszott bizony, és nem is akárhogyan: három gólt lőtt, bár ebből kettőt büntetőből, a harmadik pedig úgy született, hogy labdája a blokkról az amúgy remekül védő világbajnok kapus, Del Lungo fejére pattant, onnan meg a hálóba.

Varga Dénes háromszor talált be a torna döntőjében
Fotó: Havran Zoltán

A mérkőzés emblematikus jelenete volt, amikor a Total Waterpolo szavazásán az év vízilabdázójának bizonyult Varga utánavetette magát az egy testhossz előnnyel kapunkra húzó Francesco Di Fulviónak, a voksolás második helyezettjének, és utol is érte, megakadályozván a biztosnak tűnő olasz gólt. A mérkőzés egy olimpiai döntő izgalmaival ért fel; mindkét csapat véresen komolyan vette az összecsapást, az olaszok kiváltképp, nagyon otthon akarták tartani a trófeát. Akadtak nézeteltérések is, Figari és Zalánki összeszólalkozott előbbi gólja után, a spanyol bíró mindkettejüket végleg cserével kiállította. Mindkét oldalon a világklasszisok – Aicardi, Di Fulvio és Figlioli, illetve Zalánki, Vámos és Varga – vitték a prímet, előbb 3-1-re mi vezettünk, majd négy gólt dobtak zsinórban a házigazdák, végül 14-13-as előnyünkről 0,2 másodperccel a vége előtt csikarta ki Figlioli a döntetlent egy szerencsés kapufás góllal. De a tornát így is mi nyertük.

– Hasznos mérkőzés volt, igazságos a döntetlen, elégedett vagyok, és nem csak a tornagyőzelem miatt. Olaszországban ikszelni a világbajnokkal remek eredmény, de a január 14-i Eb-rajtunkig még van mit csiszolni a csapatjátékon – fogalmazott lapunknak Märcz Tamás.

Olaszország–Magyarország 14-14 (1-3, 5-2, 3-4, 5-5). Gólok: Aicardi 4, Di Fulvio és Figlioli 3-3, Lungo és Figari 2-2, ill. Vámos, Zalánki és Varga D. 3-3, Erdélyi és Pohl 2-2, Sedlmayer 1.