Olimpiai bajnok édesapja nyomdokaiba lépne a tehetséges öttusázó

Fábián Lászlót, a népszerű Joelt senkinek sem kell bemutatni. Az olimpiai és világbajnok öttusázó, jelenleg a Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgatója immár apaként is kötődik a sporthoz: 14 éves Máté fia ígéretes tehetség, s feltett szándéka, hogy az édesapja nyomdokaiba lép.

Fábián Máté nem úgy cseperedett fel, mint akiből a szülei mindenáron élsportolót akarnak nevelni, olyannyira, hogy tízéves koráig nem is tudta, hogy az édesapja olimpia bajnok. A felismerés azonban elemi erővel hatott rá, immár eltökélten követné az édesapja példáját.

„Máté három évet húzott le a Vasas Kubala Akadémiájának lelkes növendékeként, és talán még most is ott futballozna, ha az egyre inkább követhetetlen helyzetben nem váltófutókként követik egymást körülötte az edzők. Ráadásul beállították a kapuba, amire soha sem vágyott, csak azért, mert ő volt az egyik legmagasabb a srácok között. Nem csoda, hogy kiszeretett a fociból, hogy aztán öttusa tanoncnak jelentkezzen a Központi Sportiskolában. Nem az én tanácsomat követte, egy jó barátja beszélte rá erre a kalandra, ami úgy tűnik, egyre inkább testhez álló feladatot jelent a fiúnak. Egy kicsit még kajla és szeleburdi, néhány kiló izmot is fel kellene szednie magára, mert a mai öttusa már köszönőviszonyban sincs azzal a szívemhez közelálló változatával, amelyben a magyarok a világ legjobbjainak számítottak” – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak Fábián László.

Az 57. életében járó Joel, ki ne emlékezne rá, 32 évvel ezelőtt Szöulban Martinek János és Mizsér Attila oldalán nyert csapatban olimpiai bajnokságot, majd a diadal másnapján már a magyar párbajtőr válogatott tagjaként lett hatodik, és ezzel pontszerző. Egy évvel később a budapesti világbajnokság ünnepelt hőseként egyéni indulóként is sikerült felérnie a legmagasabb csúcsra. Persze ezt már megtehette volna 1984-ben is, csak hogy közismerten szovjet hatásra Magyarország is távol maradt a Los Angeles-i olimpiától. Némi vigaszt jelenthet, hogy az „olimpiapótló” varsói nemzetközi versenyt utólag a magyar sportvezetés felminősítette, így az ott elért egyéni és csapatgyőzelmét is beszámítva „1+2-szeres” olimpiai győztesnek tekintheti magát.

Joel is viszonylag későn, 17 évesen csapott fel öttusázónak, így Máté 13 évesen semmiről sincs lemaradva.

„Apa szörnyülködött, amikor először látott az uszodában fejest ugrani, és azt tapasztalta, hogy a fordulónál benyelek két liter vizet, de akkor is fogta a fejét, amikor a páston próbára tette az igencsak kezdetleges vívótudásomat – vette át a szót Máté, akinek a KSI öttusaműhelyében Verrasztó Gabriella, az egykori kiváló hátúszó és az öttusázóként sikereket arató Füri Csilla a tanítómesterei. – Apa mostanában is ellát a tanácsaival és egyre csak ismételgeti, hogy ha sportolóként valamire is vinni akarom, akkor mielőbb hagyjak fel az ökörködéseimmel. Azt nem mondhatja, hogy lazsálnék a heti 15 edzésünk bármelyikén is, a tanulmányi eredményeimet viszont joggal kifogásolja. Biztos, hogy sportágat még egyszer nem fogok váltani, az öttusából szeretném a lehető legtöbbet kihozni, bár azt mondják, hogy jó a labdaérzékem, és kosárlabdázóként is beférhetnék egy jobb csapatba. Még mindig bánt, hogy két éve Dublinben a korosztályos kéttusa világbajnokságon az én halvány futóteljesítményem miatt maradt le a csapatunk a dobogóról, ezért is iparkodok azóta, hogy szívósabb és taktikusabb legyek. Két lábbal a földön maradva tervezgetek, így is úgy érzem, hogy három év múlva a magyar színekért csatázhatok az ifjúsági világbajnokságon. Aztán következhetne 2028-ban az első olimpián. Hogy milyen eredménnyel, arról inkább a 18. születésnapom után, megkomolyodott férfiemberként beszélnék, meg aztán azt is ki kell várni, hogy mi lesz akkor az öttusa sorsa” – mondta a hetedik osztályos tanuló Fábián Máté.