A budai Bölöni György utcában nevelkedett a későbbi olimpiai bajnok korszakos zseni. Szülei szigorúan nevelték, jogász édesapja ötödik osztályos koráig vele tanult, s „ha nem tudtam valamit azonnal megcsinálni, egy szicíliai család karthauzi szerzetesrend volt hozzánk képest” – mondta a Nemzeti Sportnak adott interjúban az ünnepelt.
Csapó Gábor tízéves korában ismerkedett meg a versenysporttal, kezdetben az úszással próbálkozott, de az nem tetszett neki, végül az Újpest színeiben játszotta élete első pólómeccsét a Szőnyi úton a BVSC ellen, gólt dobott. A fizikai igénybevétel rengeteget kivett belőle, kölcsönpénzből taxit hívott, hazaért, majd 24 órán keresztül aludt.
Fotó: Zih Zsol / MTVA
1969-ben hívták először az akkor a KSI-re épülő válogatottba. Már elismert játékos volt itthon, de Rajki Béla szövetségi kapitány nem vitte ki az 1972-es müncheni olimpiára. Végül Gyarmati Dezső kezei alatt mutathatta meg igazán, hogy mit tud. A játékosként háromszoros olimpiai bajnok Gyarmati irányításával felért a csúcsra, olimpiát nyert Montrealban 1976-ban. Igazi sztár lett, szerepelt Bacsó Péter Ki beszél itt szerelemről? című filmjében.
1980 és 1990 között Olaszországban légióskodott. – A gólkirályi címekre büszke vagyok, főként, hogy az akkor 25 esztendős Manuel Estiartét előztem meg – 35 évesen – mesélte Csapó. Edzői karrierjét is Itáliában kezdte el, itthon is folytatta, de nem ez volt az ő világa. Korának másik zsenijével, a Pólósok pólósával, Faragó Tamással vízilabda-iskolát alapított. Náluk végzett a két Varga testvér, Dániel és Dénes mellett többek között a válogatottságig, sőt, Eb-győzelemig eljutó Manhercz Krisztián is.
Csapó Gábor a családjáról, évtizedek óta tartó szenvedélyéről, a kártyázásról és persze legkedvesebb edzőjéről, Rusorán Péterről is beszélt a vele készült interjúban.
