Kleinheisler László stílusosan, nagy góllal zárta le a hétvégén a horvát idényt. Csapata, az NK Osijek a második helyen végzett, a magyar válogatott középpályás pedig vitathatatlanul alapember lett Eszéken, és a most zárult bajnokságban hat gólt szerzett és hat gólpasszt adott. A Nemzeti Sportnak elmondta, a jó teljesítménye elsősorban annak köszönhető, hogy élvezte a vezetőedző bizalmát, majd így összegezte az utóbbi csaknem egy évet:
– A lefújás után volt kisebb ünneplés. A klub történelmének legjobb eredményét értük el az ezüstérem megszerzésével, erre büszkék lehetünk. A végén minden labdarúgó kapott emlékdíjat, szép este volt. Persze akadtak olyan pillanatok, amikor úgy éreztük, befoghatjuk a Dinamót, de összességében nem lehetünk elégedetlenek. A meccset követően a szurkolókat is beengedték a stadionba, mindannyian vártuk már, hogy végre találkozhassunk velük. Nem könnyű hónapokon keresztül üres lelátók előtt futballozni, nagyon hiányzott a támogatásuk, bízom benne, hogy hamarosan magunk mögött hagyjuk a vírust, és a következő idénytől ismét a drukkereink előtt játszhatunk.
Fotó: Nk-osijek.hr
Az NK Osijek a második hellyel a Konferencialigában indulhat majd, de Kleinheisler László erre még nem gondol, mert már az Európa-bajnokságra összpontosít. Az egyéni teljesítményéről pedig elégedetten beszél:
– Mivel eddigi pályafutásomban még nem sikerült ilyen jó számokat produkálnom, úgy vélem, büszke lehetek rá. Ne értsenek félre, mindig többre vágyom, érzésem szerint sok van még bennem, de ha a játékos élete addigi legjobb idényét futja, akkor nincs miért szégyenkeznie. Természetesen a gólokhoz és a gólpasszokhoz a társak is kellettek, de úgy érzem, jó úton járok, bízom benne, hogy a válogatottban is állandósítani tudom ezt a formát.
Erre szükség is lesz, hiszen Magyarország rendkívül erős csoportban játszik az Európa-bajnokságon, ellenfele lesz a címvédő Portugália, a világbajnok Franciaország, valamint Németország is.
– Hihetetlen belegondolni, hogy a következő tétmeccsem akár a Cristiano Ronaldóval felálló Portugália elleni is lehet. Minden futballista álma, hogy ilyen mérkőzéseken lépjen pályára, de amíg nem futunk ki a gyepre a több tízezer néző elé, amíg nem halljuk a buzdításukat, addig csak elképzelni lehet, mibe csöppenünk. Egyedül annyi biztos, hogy pokolian nehéz három kilencven perc vár ránk, de az utóbbi egy évben megmutattuk, egyetlen ellenféltől sem szabad félnünk. Ha egységes csapatként megyünk fel a pályára, ha kellően kemények és szervezettek leszünk, emelt fővel vonulhatunk az öltözőbe.
