Az angolok és a dánok is fantasztikusan jó mérkőzést ígérnek

Ma este lezárulnak az elődöntők is, és kiderül, az angolok vagy a dánok játszanak az olaszokkal vasárnap az Európa-bajnoki címért. Anglia 55 éve nem jutott el ekkora torna döntőjébe, akkor világbajnok lett, Dániának 1992-ben sikerült elverekednie magát a fináléba, akkor meg is nyerte a kontinenstornát. A dánok elsősorban azon szomorkodnak, hogy a szigorú angol járványügyi előírások miatt csak az Angliában élő honfitársaik szurkolhatnak a Wembley-ben, ők is csak ötezren, az angolok pedig történelmet akarnak írni.

England's forward Harry Kane shakes hands with England's coach Gareth Southgate as he leaves the pitch after being substituted during the UEFA EURO 2020 quarter-final football match between Ukraine and England at the Olympic Stadium in Rome on July 3, 2021. (Photo by ALESSANDRO GAROFALO / POOL / AFP) Fotó: ALESSANDRO GAROFALO

Minden az angolok mellett szól. A formájuk például egész egyszerűen lenyűgöző: az eddigi öt meccsén az Európa-bajnokságon még csak gólt sem kapott, ellenben szerzett nyolcat, igaz, ennek a felét a negyeddöntőben Ukrajna ellen gyűjtötte be. Ez persze azt is jelezheti, hogy az angol válogatott egyre hatékonyabban, egyre jobban teljesít, nem fárad, sőt a formája felfelé ível, így a papírforma azt ígéri, ők lesznek az első elődöntőben a spanyolokat kiverő Olaszország ellenfele.

És ott van mellé a hazai pálya előnye. Anglia otthon, tehát a Wembley-sta­dionban fogadhatja az elődöntőben a dánokat, ami ugyancsak az esélyeit növeli. A koronavírus-járvány miatt életben lévő korlátozások miatt egyetlen külföldi szurkoló sem utazhat be Angliába, így természetesen dánok sem. A mai elődöntőben elvileg csak a Nagy-Britanniában élő dánok lehetnek ott a Wembley-ben. A dán válogatott ebbe nem akart beletörődni, és Kasper Hjulmand egész Dánia nevében beszélt, amikor ezt üzente a brit miniszterelnöknek: – Reméljük, Boris Johnson felébred!

Harry Kane (balra) szerint jó érzés lesz ezen a meccsen pályára lépni, Gareth Southgate pedig csodálatos lehetőségről beszélt Fotó: Alssandro Garofalo/Pool/AFP

Mr. Johnson ébredéséről nem sokat tudunk, de az biztos, hogy a kormány nem engedett, maradtak a szigorú előírások, és a dán szövetség mindössze ötezer jegyet kapott. Csak emlékeztetőül: az angolok annyiban azért lazítottak az UEFA nyomására, hogy a két elődöntőre és a döntőre hatvanezer embert engednek be. Kasper Hjulmand természetesen csalódottan nyilatkozott újra a helyzetről:

– Olyan lesz, mintha idegenbeli meccset játszanánk, de ennek is megvan a maga varázsa, ezért mi már nagyon várjuk. Örülünk, hogy a szurkolók visszatérhettek a stadionba, bár nyilvánvalóan nagyon szerettük volna, ha a fél Wembley dán színekbe öltözhet. Most az is motivál minket, hogy a csaknem hatvanezer angolt elnémítsuk a játékunkkal, de tudjuk, ez nagyon nehéz lesz.

A dánok a közelmúltból meríthetnek muníciót az önbizalomhoz, ami ellensúlyozhatja a lelátón uralkodó angol fölényt: a két csapat tavaly októberben, a Nemzetek Ligájában találkozott legutóbb, és akkor ők győztek 1-0-ra itt, az elődöntő színhelyén, azaz a Wembley-ben. Christian Eriksen szerezte a gólt tizenegyesből, aki Dánia első csoportmérkőzésén szívleállás ­miatt összeesett a pályán, és a helyszínen újra kellett éleszteni. Sokak szerint ez a csaknem végzetes tragédiába forduló eset erősítette meg a dán játékosok harci szellemét, a sorból kiesett társukért is küzdve acélosodott meg annyira a közösségi szellem, hogy eljutottak egészen a döntő küszöbéig. Azt pedig már ismerjük a futball történelméből, hogy Dánia nem ad sokat az esélyességre, 1992-ben Jugoszlávia kizárása miatt kerültek be a mezőnybe, amelyen végig is gyalogolt, és megnyerte a kontinenstornát.

Ezért aztán túl nagy jelentőséget nem szabad tulajdonítani annak, hogy minden az angolok mellett szól. Kasper Dolberg, a csapat egyik csatára sem foglalkozott az esélyek latolgatásával, a nyilatkozatában kizárólag saját magukkal foglalkozott:

– Az edzőtáborban mindenki nagyon hisz a csapatban. Kiemelkedő teljesítményt nyújtottunk az idáig vezető úton, és ezt kell folytatnunk az elődöntőben is. Természetesen valamennyire elemezzük az angolok játékát, de nekünk a saját erősségeinkre kell alapoznunk, azt kell adnunk, amire képesek vagyunk, és akkor keserű estét okozhatunk az angoloknak.

Ez biztosan az, amiben nem értenek egyet Gareth Southgate-tel, Anglia szövetségi kapitányával. Ő történelmet akar írni:

– Csodálatos lehetőség van a kezünkben. Ez komoly esély arra, hogy történelmet írjunk, mivel még sohasem jutottunk el Európa-bajnokság döntőjébe. A csapatnak ez nem teher, a játékosokra ez nem hat nyomasztóan, ők ezt nagyszerű kihívásnak élik meg, aminek meg is akarnak felelni. Az ősszel két meccset vívtunk Dániával, tudom, mennyire jó válogatott, ezt ismét bebizonyították az Európa-bajnokságon. Egész biztos, hogy fantasztikusan jó meccset láthatnak majd a nézők.

Harry Kane, az angol válogatott csapatkapitánya, aki Ukrajna ellen kétszer is eredményes volt, szintén említést tett az ősszel elveszített meccsekről, de hozzátette, ezen túl kell lépniük, most csak saját magukra kell koncentrálniuk, és nem szabad azzal foglalkozniuk, hogy ki lesz az ellenfél.

– Tudjuk, hogy ha megfelelő hozzáállással közelítjük meg a meccset, és úgy futballozunk, ahogyan tudunk, akkor nagy az esélyünk a döntőbe jutásra. Hihetetlenül jó érzés lesz ezen az összecsapáson játszani!

A dán Ekstra Bladet nevű lap érdekes statisztikát bányászott elő. Ez arról szól, hogy Anglia és Dánia eddig hétszer találkozott a Wembley-ben, és minden alkalommal 1-0 lett a végeredmény, ötször a házigazdák, kétszer a vendég dánok javára. A semleges szurkolók kedvére szólna, ha ez a hagyomány megszakadna, és a két csapat lendületét, sikeréhségét nézve erre meg is van minden esély. Összesen egyébként huszonhárom meccset játszottak egymás ellen, és nagy az angol fölény: a britek tizenháromszor nyertek öt döntetlen és öt dán siker mellett. És ha már szóba kerültek a gólok, összesítésben szintén Anglia nyer 39-23-ra.

Ez is mutatja: minden az angolok mellett szól.

Európa-bajnokság, elődöntő: Anglia–Dánia, Wembley-stadion, jv.: Danny Makkelie (holland).