Nagy napra virradt a férfikosárlabda Európában. Évek óta feszítő gond a nemzetközi szövetség, valamint az igazi elitet jelentő Euroligát és az Eurokupát szervező ULEB között, hogy az utóbbi nincs tekintettel az előbbi nemzetközi naptárára, ezért rengeteg az ütközés, amely gyakran lehetetlen helyzetbe hozza a nemzeti válogatottakat, mert nem számíthatnak a kulcsjátékosaikra a világ- és Európa-bajnoki selejtezőkön.
A két szervezet sokáig gyakorlatilag szóba sem állt egymással, majd az utóbbi években hallani lehetett háttérben zajló tárgyalásokról, amelyek most eredményesen zárultak. A FIBA szűkszavú tájékoztatása szerint az eddig szemben álló két szervezet a 2023–2024-es évadban összehangolja a klubok és a válogatottak versenynaptárát. A nemzeti csapatok mérkőzései így ezentúl nem ütköznek az Euroligában és az Eurokupában érdekelt gárdák programjával, így az ezekben szereplő játékosok a válogatottak rendelkezésére állhatnak idény közben is.
Az Euroliga-címvédő Real Madridtól nemrég távozott magyar kosaras, Hanga Ádám többször is euroligás klubkötelezettségei miatt nem lehetett ott a válogatottban a vb- és Eb-selejtezőkön. Ezzel együtt magyar szempontból ez a fejlemény nem féltetlenül ad okot az örömre, ugyanis
az olyan válogatottak, mint a miénk, a helyzet élvezőinek számítottak. A magyar együttes csak Hanga Ádámot volt kénytelen nélkülözni a selejtezőkön, például a horvátok, a szerbek, a litvánok, a franciák, a spanyolok, a görögök, a szlovénok, a németek és még többen viszont akár féltucatnyi vagy annál is több klasszis nélkül próbáltak kijutni a nagy tornákra.
Ez kiegyenlítette az esélyeket a kisebb csapatok javára. Ez a viszonylagos egyensúly most felbillen még úgy is, hogy a nagyhatalmak nyilván továbbra sem vethetik majd be az észak-amerikai profi csúcsligában, az NBA-ben vitézkedő nagyágyúkat.
Fontos megjegyezni, hogy mindez a selejtezőkre vonatkozik, a világ- és Európa-bajnokságok, illetve az olimpiák mindig a versenyidőszakon kívül zajlanak, ezért ezeken eddig is ott lehettek a legjobbak, hiszen nem gátolta őket semmilyen klubkötelezettség.
Az egyezség jelentőségének a felméréséhez muszáj megismerni a múltat. A kontinentális elitklubok versengése 1958-ban indult a FIBA égisze alatt, majd 2000-ben létrejött a megreformált Euroliga – illetve a másodosztályának tekintett Eurokupa –, s ez a csoport kivált a FIBA-ból. A világszervezet Európa-kupa néven fogta össze a megmaradt klubokat, létezett egy ideig Szuproliga és Eurochallenge-kupa is, mígnem 2016-ban életre hívta a Bajnokok Ligáját.
Jelenleg a szakadár Euroleague Basketball szervezi az Euroligát és az Eurokupát, míg a FIBA a BL-t és az Európa-kupát. Az egyesületeket megosztotta a szervezetek rivalizálása, a FIBA az Európa-bajnokságról való kizárással is fenyegette azokat a tagszövetségeket, amelyek a vetélytárshoz neveznek be klubokat, de ez a viszály most rendeződni látszik.
A 18 csapatos Euroliga mára már az NBA-hez hasonló zárt liga, amely független az egyes országok nemzeti bajnokságától – azaz nem a bajnokokat vonultatja fel –, a résztvevők többéves licenceket kapnak, és jól jövedelmező szerződésekkel ösztönzik őket a bentmaradásra.
Borítókép: Mostantól Hanga Ádám is el tud jönni a válogatottba az év közben is (Fotó: Nemzeti Sport/Szabó Miklós)
