A hazai háttércsapat tavaly május 25-én kora este értesült róla, hogy egy másik expedíció serpája a reggeli órákban körülbelül 8780 méteren, a Hillary-lépcső aljában látta Szilárdot. Amikor elhaladtak mellette, életjeleket mutatott, de fagyási sérülések nyomai és vélhetően magashegyi betegség jelei látszottak rajta. Szilárd nem kapcsolódott a rögzített kötélhez és a mászóúttól valamivel távolabb feküdt. Az információ birtokában Legindi Tímea az expedíció kommunikációs felelőse (és egyben Szilárd felesége) a helyzetértékelést követően azonnal megkezdte a mentés szervezését, és az esti órákban megállapodott a Szilárd alaptábori hátterét biztosító nepáli ügynökséggel abban, hogy 26-án reggel megkísérelnek helikopterrel felrepülni olyan magasságba, ahonnan láthatják Szilárdot. Ezzel egy időben a lehető leghamarabb három kipihent és profi serpát elindított Szilárdért. A neves olasz hegymászó és helikopter-pilóta, Simone Moro Katmanduból gépével egyenesen a 2-es táborba vitte őket, akik május 27-én hajnalban felértek arra a helyre, ahol a bajba került hegymászót utoljára látták.
A megadott helyen azonban nem találták Suhajda Szilárdot, ezért elkezdték szisztematikusan átkutatni a területet. Először felmásztak egészen a csúcsig, majd vissza a Hillary-lépcsőhöz. A Hillary-lépcső környékét tüzetesen átvizsgálták, minden lehetséges esésvonalat az úttól jobbra és balra, a nepáli és a tibeti oldalon is, ameddig csak le tudtak ereszkedni a rögzített kötelektől. Ezután a lépcső alatti, Déli-csúcsig (8750 m) vezető szakaszt és annak belátható környékét vizsgálták át, eredménytelenül. Ekkor a háttércsapattal történt egyeztetést követően közösen úgy döntöttek, hogy a keresést berekesztik. Május 28-án még egy utolsó helikopteres repülést végeztek a hegy 2-es tábor feletti oldalának átkutatására.
Fontos hangsúlyozni, hogy
Suhajda Szilárd az egyik legeredményesebb magyar expedíciós hegymászó volt, ezért reális célként tűzte ki pótlólagos oxigén használata és magashegyi teherhordók támogatása nélkül elérni Földünk legmagasabb pontját. 2014-ben a 8051 méteres Broad Peaket, 2019-ben első és máig egyetlen magyarként a 8611 méteres K2-t, 2022-ben pedig a 8516 méteres Lhocét mászta meg pótlólagos oxigén használata és magashegyi teherhordók segítsége nélkül. A Mount Everesten a nyomkövetője alapján mért 8795 méteres elért magassággal a magyarok közül Suhajda Szilárd jutott a legmagasabbra palack és serpák nélkül.
Az Everest palack nélküli megmászása világviszonylatban is kiemelkedő teljesítmény. Az elmúlt 45 évben – amióta Reinhold Messner és Peter Habeler bebizonyították, hogy a feladat lehetséges és túlélhető – a statisztikák szerint a sikeres megmászások kevesebb mint 2 százaléka történt oxigénpalack nélkül: még kisebb számot jelent azon mászók szűk csoportja, akik serpaasszisztenciát sem vettek igénybe.
A gyász nem múlik el, csak körbenövi az élet. Az elmúlt napokban különösen sokat gondolkoztam azon, hogy az elmúlt egy év lassan vagy gyorsan telt el, de nem tudok egyértelműen az egyik vagy a másik mellett dönteni. Igyekeztünk rengeteg közös programot szervezni Somával, sokat sportolni, én pedig időközben lefutottam az első maratonomat. Több helyen – nyilvánosan és céges környezetben is – elkezdem előadásokat tartani Krízisben is erősödni címmel, Erdélyben pedig az expedíciózás háttérélményeiről meséltem. Jó érzés tudni, hogy előadásaimmal erőt adhatok másoknak és motiválhatom őket, illetve ezek az alkalmak számomra is segítik a gyászfeldolgozás folyamatát. De ez nem azt jelenti, hogy nekem könnyű, mert egyáltalán nem. Ám hiszem azt, hogy minden nehéz helyzet lehetőséget ad a fejlődésre, akármennyire is fájdalmas az
– mondta Legindi Tímea, Szilárd felesége az évforduló kapcsán.
Magyar csapat 
