A vasárnapi bajnoki döntő előtt, ebben az idényben hat alkalommal találkozott a One Veszprém és az OTP Bank-Pick Szeged, a meccsek eredményét tekintve döntetlenre álltak egymással szemben, három-háromnál állt a számláló. Kevésen múlt, hogy 1987 után először ne nyerjen hazai trófeát a Veszprém.
Ez volt a „majdnem-év” Szegeden
Erre az idényre a teljes átalakuláson áteső Szeged közelebb lépett a Veszprémhez. A vezetőedző, Michael Apelgren érkezésével új játékrendszert kellett megtanulnia a csapatnak, ami hatással volt az eddig megszokott klubmodellre is. Mindkét fronton tudatosabb, aprólékosan kidolgozott rendszert építenek. A Bajnokok Ligájában, az egyenes kieséses szakaszban és a Magyar Kupa döntőjében is megmutatták, hogy jó úton járnak, ugyanakkor a bajnoki döntőben érezhető volt, hogy még csak az út elején tartanak.
– Maximalista vagyok, ezért nem mondanám ezt sikeres évnek, még akkor sem, ha megnyertük a Magyar Kupát. Akkor tartanám sikeres évnek, ha bejutottunk volna a négybe a Bajnokok Ligájában. Úgy gondolom, ott lenne a helyünk a négyes döntőben, de sajnos ott is nüanszokon múlt a továbbjutásunk. Ezekben kell lépnünk egyet előre, a következő években ezeket a kis apró részleteket kell kijavítanunk. Tény és való, hogy sok új játékos jött, új rendszer érkezett Szegedre.
Fejlődnünk kell ahhoz, hogy a Veszprémet meg tudjuk fogni a kupában és a bajnokságban. Most megmutattuk az egész világnak, hogy mire képes ez a csapat, de a hullámvölgyeket ki kell küszöbölnünk, és akkor leszünk igazán topcsapat
– fogalmazott a döntő után a szegediek beállója, Bánhidi Bence.
A legjobb villámigazolása a Veszprémnek
Az októberben klubvilágbajnoki címet nyerő veszprémiek csalódottan vághattak neki a magyar bajnoki döntőnek. Hiába érkezett Xavier Pascual a kispadra, és hiába volt a keretben több, a jelenkor kéziládájának topjátékosa, valahogy nem sikerült csapattá formálódniuk. A Szeged elleni elvesztett kupadöntő még megemészthető volt, de a Magdeburg elleni Bajnokok Ligája-búcsú egyértelművé tette, hogy csak a bajnoki cím hozhat gyógyírt a szezonban kapott sebekre. A Veszprém egyik gyenge pontja a kapusposzt volt egész évben, és amikor a Benficától hazarendelték Palasics Kristófot, csak remélték, hogy jót húznak. A bajnoki döntő harmadik meccse igazolta, jobbat nem is húzhattak volna. A magyar válogatott kapus a mindent eldöntő meccs hajrájában extra teljesítménnyel segítette a csapatot az aranyéremhez.
Úgy terveztem a harmadik meccset, hogy mindegy, mi lesz csak, nyerjünk, és védjünk. Éreztem, hogy több van bennünk Rodrigóval az első két meccs után is, és nagyon szerettük volna azt, hogy megkapja tőlünk a csapat azt a segítséget, amire képesek vagyunk.
Nagyon örülök, hogy mindketten a pályán voltunk, és mindketten hozzájárultunk ehhez a győzelemhez, tényleg jókor védtünk jól – mondta a lefújás után Palasics Kristóf.
Boldogan távozik a Veszprém kapusa
A következő idényben a német bajnokság élcsapatához, a Melsungenhez igazoló magyar válogatott kapus kiemelte, hogy a Veszprémben töltött három hónap meghatározó időszak lesz pályafutásában.
– Ez a három hónap tulajdonképpen hat vagy hét évnek a vége, ami most jutott nekem veszprémi kötelékben.
Nagyon sokat kaptam ettől a klubtól, gyerek voltam, amikor idekerültem. Még csak álmodtam arról, hogy a válogatottban vagy esetleg a felnőttcsapatban játszhassak, és mire itt lejárt a szerződésem, addigra mindkettő sikerült. Nagyon hálás vagyok, rengeteget tanultam nagyszerű edzőktől ebben az időszakban. Ez most egy érzelmesebb búcsú lesz, de azt gondolom, hogy ami benne volt, abból kihoztam a maximumon.
– összegezte a kapus veszprémi pályafutását.
A férfikézilabda bajnoki döntőben a Veszprém 2-1-re nyerte meg a párharcot a Szeged ellen, ezzel sorozatban harmadszor, összesítésben huszonkilencedik alkalommal szerezte meg a magyar bajnokság aranyérmét.
