A mély valami és a bécsi könnyek – ötvenéves Király Gábor, az álmok őrzője

„Álmodtam egy világot magamnak, itt állok a kapui előtt”. Az Edda 1980-ban énekelte el ezt a sort, Király Gábor akkor még óvodába járt, ma ötvenéves lett. A magyar válogatottban 1998 óta dédelgetett egy álmot, 108-szor állt a csapat kapuja előtt, de átvitt értelemben a siker kapujában sokszor elbukott. Amikor már nem sokan számítottak rá, mégis volt ereje, volt hite, hogy belépjen rajta. Király Gábor védett a Bundesligában, a Premier League-ben és a Bajnokok Ligájában, de a 2016-os Európa-bajnokság volt pályafutása koronája.

Király Gábor itt Cristiano Ronaldo ellen a 2016-os Európa-bajnokságon Fotó: JEAN-PHILIPPE KSIAZEK Forrás: AFP

Bevonult az öltözőkhöz vezető folyosóra, és azt mondta: „Hi, I'm Jon…” 2013 májusában járunk, a helyszín a müncheni Allianz Aréna. Aki bemutatkozik, nem más, mint „Mr. It's my life”, vagyis a világhírű Jon Bon Jovi. Akihez beszél, az pedig Király Gábor. Aznap, az 1860 München–Aalen Bundesliga 2-es bajnoki után titokban látogatott el az amerikai zenész a 108-szoros magyar válogatott kapushoz, aki ma lett ötvenéves.

Király Gábor a 2016-os Európa-bajnokság színes egyénisége volt (Fotó: FOTO OLIMPIK / NurPhoto)

Bon Jovi egy nappal korábban Münchenben adott koncertet, de akkor csak és kizárólag Király Gábor miatt volt a stadionban. Azért, mert szóltak neki, hogy a „szürke mackóalsós magyar kapus” 2000 óta rendre az ő számaira végezte a bemelegítést. Lehetett rajta a Hertha, a Crystal Palace, a Burnley, az Aston Villa vagy éppen az 1860 München meze, mindig Bon Jovi hangjára pörgette fel magát. És a híres rocksztár elment hozzá, hogy kezet rázzon vele. Nem tette volna meg minden német másodosztályú labdarúgóért…

– Az It’s My Life 2000–2001 környékén lett meghatározó nekem – árulta el Király Gábor a Magyar Nemzet korábbi interjújában. – Azokban az években szerepeltem a Herthával a Bajnokok Ligájában és született meg a lányom Berlinben. Óriási energiaőrületben éltünk, és a szám tartalma, ritmusa jól kifejezte a napjainkat.

Magáról a Bon Jovival való találkozásról elmondta:

A gyerekeim a mai napig nevetve mesélik, hogy sosem láttak olyannak, mint akkor. Nagyon alacsony a pulzusom, de akkor az egekbe szökött, teljesen meg voltam döbbenve. Csak a családom és én lehettünk ott, ez volt Bon Jovi feltétele. Korábban megesett, hogy a szurkolók akár remegő kezekkel léptek oda hozzám aláírást kérni, és végre megtapasztaltam, milyen a másik oldalon állni.

Király Gábor igazi jelenség volt a futballban. A védjegyévé vált szürke mackóalsó, amiről világszerte megjegyezték a nevét, ehhez önmagában kevés lett volna. 1997 és 2015 között tizennyolc évig folyamatosan német és angol klubokban védett, a berlini szurkolók a Hertha 115. születésnapja alkalmából beválasztották a klubtörténet álomcsapatába, amibe a pályára lépési rekorder Dárdai Pál sem fért be. 2005-ben pedig a Premier League második legjobb kapusának választották meg – az első a világklasszis Petr Cech volt a bajnok Chelsea-ből.

Az Európa-bajnokság legszebb védése

A mai napig Király az Európa-bajnokságok történetének legidősebb kapusa. Negyvenéves és 86 napos volt, amikor a 2016-os Eb nyolcaddöntőjében Belgium ellen védett. Ugyan a vége 4-0-s vereség lett, Király nem csak a korrekorddal írta be magát az Eb történetébe: Kevin de Bruyne szabadrúgását ujjficam árán, ujjheggyel tolta a lécre, amit az UEFA a torna legszebb védéseként díjazott.

Az a bizonyos védés Kevin de Bruyne lövése után (Fotó: PASCAL GUYOT / AFP)

A meccs közben magának rakta helyre a kificamodott ujját. Sokszor mondják a kapusokra, hogy „bolondok”, mert ugyan ki akarná bivalyerős lövések elé vetni magát. Király Gábor ötven éve, 1976. április elsején, bolondok napján született, és jellemző is volt rá, hogy szórakoztatta a közönséget. Megesett, hogy a saját kapuja felé bukfencet vetve vette fel a labdát, és még negyvenévesen az Eb-n is bolondozott: trükkösen passzolt vagy a lábai közül indított kézzel.

Hegedűs Péter, a Haladás legendás kapusa ragasztotta rá ezt a stílust. 1979-ben a mindössze hároméves Gábor már otthonosan mozgott a szombathelyi csapat öltözőjében, hiszen az édesapja, Király Ferenc a Haladásban játszott. 

A gyerekek edzés után kapura lőhettek Hegedűsnek, és bár az apró Gábor még járni is alig tudott, beállt a sorba. Olyan kicsit rúgott a labdába, hogy alig vánszorgott el a kapuig, de Hegedűs átvetődött felette, hogy bemenjen. Ez lett Király Gábor első futballemléke.

Végül megszámlálhatatlanul sok lett belőle. Egy spirálfüzetben vezette az összes mérkőzését, és amikor 2019-ben az NB I-ből kieső Haladásból visszavonult, 882 meccs lett a vége. Ebből 108 a nemzeti csapatban jött össze, amivel megdöntötte az Aranycsapat legendája, Bozsik József csúcsát (101), és válogatottsági rekorder volt, mígnem 2022-ben Dzsudzsák Balázs 109-ig jutott.

Király Gábor, az álmok őrzője

– Az a fontos, hogy nyert a csapat, és végre elindultunk abból a mély valamiből felfelé. Sok türelmet kérünk az egész országtól, de dolgozunk – nyilatkozta elcsukló hangon, a könnyeivel küszködve 1998. március 25-én Bécsben.

A Jugoszlávia ellen összesítésben 12-1-re elvesztett vb-pótselejtező után romokban állt a magyar futball, az új szövetségi kapitány, Bicskei Bertalan pedig új csapat építésébe kezdett. Az Ausztria elleni bécsi presztízsmeccsen a kapuban is újoncot avatott, Király Gáborral kezdett. A válogatott úgy nyert 3-2-re, hogy Király az első percekben kivédte az akkori legnagyobb osztrák sztár, Toni Polster tizenegyesét. Az volt az első labdaérintése a válogatottban.

Tizennyolc évvel később, a 2016-os Európa-bajnokság volt az első világverseny, amire harminc év után kijutottunk. Az az Eb Király Gáborról külön is szólt. Az emberről, aki tizennyolc éven át kitartott, hogy betartsa a szavát. Mert végre tényleg elindultunk abból a mély valamiből felfelé.