Itt vannak a BL-győztes női kézilabdaklubok iszonyatos gazdasági bukásai

A hétszeres Bajnokok Ligája győztes Győri Audi ETO KC női kézilabdacsapata nagy bajban van, s ezt már a város vezetése, sőt, a klub irányítói sem vitatják. A csapat vezetői kedden homályos, de baljós mondatokat tartalmazó közleményben ismerték el, hogy a dán sajtó által hétfőn megszellőztetett gazdasági problémák valósak. Azt mindenki elismeri, hogy a magyar sportnak, de az egész európai női kézilabdázásnak nagyon rosszul jönne, ha a győri klub összeomlana. Ugyanakkor az elmúlt években sok olyan példát láttunk, amelyek nagyon hasonlítottak arra, ami most, Győrben történik. Nem csak Magyarországon, hanem Norvégiában, Dániában, Spanyolországban vagy éppen Montenegróban. Női kézilabda bukások a BL-diadalok árnyékában.

A Győr 2025-ös BL-sikere. Készül-e még ilyen kép erről a csapatról? Fotó: ATTILA KISBENEDEK Forrás: AFP

A Vipers nagy drámája

A szintén norvég Vipers Kristiansand összeomlása még drámaibb történet, mint a Larviké. Itt ugyanis nem egy korábbi nagycsapat lassú leépüléséről volt szó, hanem egy olyan klub hirtelen csődjéről, amely közvetlenül a bukása előtt három egymást követő évben megnyerte a női Bajnokok Ligáját. 

A Vipers 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban is BL-győztes lett.

A világklasszis játékosokat felvonultató csapat a női kézilabda egyik meghatározó európai klubja volt. 2024 októberében azonban bejelentette, hogy pénzügyi okok miatt nem tudja folytatni a működését. A fenntarthatatlan finanszírozás, a tulajdonosi pénzek elapadása és a hatalmas működési költségek vezettek a bukáshoz.

A háromszoros BL-győztes norvég Vipers csapatát sem sikerült megmenteni - Forrás: X/A VipersKristiansand

A Vipers álomszövése 2017-ben kezdődött. Olyan sztárjátékosok igazoltak oda, mint Katrine Lunde, Nora Mørk, Henny Reistad, Anna Vjahireva vagy éppen Heidi Løke. 

A játékosok bérköltsége 2019 és 2022 között megduplázódott, 11 millióról 22 millió norvég koronára nőtt. 2023 márciusában a klub többmilliós veszteséget termelt.

Miközben a csapat sorra nyerte a BL-trófeákat, a gazdasági modellje összecsuklott. Megkezdődött a játékosok elküldése. 2024 januárjában a klub a csőd szélére került. A működéshez hiányzó összeg 6 millió norvég korona volt. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a játékosok maguk kezdték hívogatni a helyi vállalkozásokat, pénzt gyűjtve saját munkahelyük megmentésére. A klub több intézkedést is hozott. A játékosok elfogadták fizetésük csökkentését. Az edzői stáb szintén lemondott fizetésének egy részéről. Ezek az intézkedések azonban csak elodázták az összeomlást, amely 2024 nyarán következett be. 2024. október 15-én Peter Gitmark klubelnök sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Vipersnek október 18-ig 25 millió norvég koronát kellene előteremtenie. Három nap alatt. Ez természetesen nem sikerült. 2024. október 20-án a vezetőség bejelentette a csődöt. A klub közölte, hogy nincs elegendő pénze a szezon folytatásához. Az Európai Kézilabda-szövetség október 21-én hivatalosan is tudomásul vette a csődbejelentést. A háromszoros BL-győztes Vipers összeomlott.

Dániában is lejátszódott ez a folyamat

A dán Slagelse története az európai női klubkézilabda egyik leglátványosabb gazdasági bukása. 

A klub Anja Andersen vezetésével a 2000-es évek közepén Európa uralkodó csapata volt: három Bajnokok Ligáját nyert (2004, 2005, 2007), majd néhány évvel később fizetésképtelenné vált, és 2013. február 13-án csődöt jelentett. 

A Slagelse nemzetközi sztárokból épített csapatot, jelentős szponzori háttérrel. A klub a dán női kézilabda egyik legismertebb márkájává vált. A modell működése azonban erősen függött Anja Andersentől, a köré épített játékoskerettől és a szponzoroktól. 

Anja Andersen (sárga mezben) távozása a padlóra küldte a Slagelsét - Fotó: LISE OESERUD / SCANPIX

Anja Andersen 2008 nyarán elhagyta a klubot, és a koppenhágai FCK Håndboldhoz szerződött. Ez nem egyszerű edzőváltás volt. Andersen lelépésével több meghatározó játékos is távozott a klubtól. A szponzorok egy része Anja Andersenhez kötődött, ezért a távozásával ők is elfordultak a csapattól.  A korábbi BL-győztes együttes fokozatosan szétesett, a klub nem tudta fenntartani a korábbi költségvetést, majd 2009 elején a csőd szélére került. A következő négy év a korábbi működéshez képest csak vegetáció volt, majd 2013. február 13-án a Slagelse fizetésképtelenséget jelentett, és visszalépett a dán első osztályú bajnokságtól, amelynek akkor az utolsó helyén állt. A korábbi háromszoros BL-győztes egyesület története ezzel véget ért.

A spanyol csődtömeg neve: Itxako

Az Itxako csapata ugyan nem nyerte meg a Bajnokok Ligáját, de 2011-ben döntőt játszott a sorozatban, a fináléban éppen a cikkben már említett Larvik győzte le őket. (2009-ben ez a csapat nyerte meg az EHF Kupát.) A klub pénzügyi modellje nagymértékben az állami és regionális támogatásokra, valamint egyetlen meghatározó főszponzorra épült. Amikor mindkét bevételi forrás megingott, a rendszer összeomlott. Ez a történet is nagyon hasonló volt ahhoz, mint ami Norvégiában és Dániában lejátszódott. A klub először neves játékosokat igazolt, az eredmények nem is maradtak el. 

De a modell fenntarthatatlannak bizonyult, mert először a játékosok fizetését nem tudták folyósítani, később pedig a támogatók is elfordultak a csapattól.

A 2012–2013-as idényben az Itxako még elindult a spanyol élvonalban. A csapat megőrizte élvonalbeli tagságát, de gazdaságilag már nem volt megmenthető. 2013 júniusában a klub bejelentette, hogy nem tudja vállalni a következő idény élvonalbeli szereplését. 2013. szeptember 27-én a pamplonai kereskedelmi bíróság elrendelte a felszámolási szakasz megindítását és a Sociedad Deportiva Itxako feloszlatását. Ezzel ez a történet is véget ért.

A montenegrói összeomlás

A Buducsnoszt Podgorica csapata kétszeres női kézilabda BL-győztes együttes. 2012-ben és 2015-ben nyerte meg a legrangosabb európai trófeát. A koronavírus-járvány 2020 márciusában súlyosan érintette a működést. A mérkőzések közönség nélkül zajlottak, a szponzorációs lehetőségek beszűkültek, és a klub bevételei csökkentek. A helyzet annyira súlyossá vált, hogy Podgorica polgármestere, Ivan Vuković nyilvánosan jelezte: ha más nem segít, a város maga finanszírozza a klubot. 

A 2021-es beszámoló szerint a kassza kiürült, a tartozások növekedtek, és a klub sürgős pénzügyi segítségre szorult. 2024 nyarán a klub elveszítette legfontosabb támogatóját, a Bemax építőipari vállalatot, amely váratlanul felmondta a főszponzori megállapodást.

Ekkor a csapat ügyvezető igazgatója, Maja Bulatović úgy fogalmazott, hogy a klub megszűnik. Ez azonban nem következett be, mert 2024. július 26-án a városi közgyűlés megszavazta a klub átvételét, s így a Buducsnoszt életben maradt, de a vezető szerepe az európai kézilabdázásban megszűnt.

A német várak szétesése

A HC Leipzig 2017-ben jutott csődbe, és ezzel az egyik legsikeresebb német női kézilabdaklub tűnt el a német élvonalból. Ebben az évben derült ki, hogy a klub egymillió eurós adósságot halmozott fel. A 2017. szeptember 1-jén elindult fizetésképtelenségi eljárás során az derült ki, hogy a csapat az előző tíz évben rendszeresen jelentős veszteségeket termelt, és tartósan negatív saját tőkével működött. Később derült ki, hogy a klub 1,5 millió euró adósságot csinált. Christoph Alexander Jacobi csődgondok több mint ötven munkatársával vizsgálta át a cég gazdasági múltját. Befektetőt nem sikerült találni, amely megmenthette volna a profi működtető társaságot.

A német Ludwigsburg csődje is megrázta a sportágat - Fotó: MARCO WOLF / DPA

A Ludwigsburg esete talán még a Leipzigénél is drámaibb: a német női kézilabda négy egymást követő bajnoki címét megszerző csapata 2025 nyarán gazdaságilag összeomlott, és visszalépett a Bundesligától. 

A klub néhány hónappal korábban még a sportág németországi zászlóshajójának számított, a 2024-es Bajnokok Ligája-döntőig jutott, majd 2025-ben bajnokságot és kupát is nyert.

A sikeres projekt egyik legfontosabb pénzügyi támasza az Olymp ruházati vállalat volt. A klub éves költségvetését a sajtó mintegy 3 millió euróra becsülte, és ennek jelentős részét az Olymp biztosította. A főszponzor azonban már 2024 júniusában jelezte: a 2025–2026-os idénytől jelentősen csökkenti a támogatását. A csapat vezetői több mint 250 vállalkozást kerestek meg, de nem sikerült olyan új finanszírozási konstrukciót kialakítani, amely pótolta volna a kieső pénzt. 2025. július 22-én bejelentették a csődöt. E hónap végén a játékosok szerződéseit is felbontották. Az EHF 2025. augusztus 5-én kizárta a csapatot a Bajnokok Ligájából. Három héttel később a Bundesligától is visszaléptek. Ez volt az utolsó csepp a pohárban.

Egy rettenetes magyar példa Siófokon

A Siófok néhány év alatt úgy omlott össze, ahogyan számos más csapat Európában. A somogyi klub 2019-ben EHF Kupát nyert, majd pénzügyi válságba jutott, s 2023-ban kiesett az NB I-ből. Ezzel a profi élcsapat működése gyakorlatilag megszűnt. 

A sikerekhez jelentős állami és TAO-finanszírozás társult. 2011 és 2021 között mintegy 5,8 milliárd forint TAO-támogatás érkezett a klubot működtető társasághoz. 2016 és 2020 között évente 800 millió és 1,38 milliárd forint közötti összegeket hívtak le a TAO-keretből.

A felnőttcsapat külföldi sztárjátékosokra és neves edzőkre épült, ez pedig nagyon sok pénzbe került.

A szétesés 2022 végén indult meg. 2023 május 4-én a játékosokat elküldték, a szerződéseket felbontották. A Magyar Kézilabda-szövetség fellebbviteli bizottsága jogerősen elutasította a klub NB I-es klublicenckérelmét. A döntés konkrét indoka az MVM Zrt. felé fennálló villanyszámla-tartozás volt. Egy több milliárd forintos támogatással felépített, sztárjátékosokra és magas költségvetésre alapozott sportprojekt omlott össze szinte pillanatok alatt.

Mi lesz a Győr sorsa?

Ez az, amit jelen pillanatban senki sem tud megmondani. Az világosan látszik, hogy a klub vezetői az őszinte és tényfeltáró kommunikáció helyett igyekeznek előre menekülni. Akik pedig abban reménykednek, hogy egy hétszeres BL-győztes csapat nem omolhat össze, ne kergessenek hiú ábrándokat. Inkább olvassák el újra a Vipers, a Larvik vagy a Slagelse szomorú történetét.