Lapunk afelől is érdeklődött a MOB-nál, hogy eldőlt-e már, mekkora összegű jutalmat kapnak a riói győztesek, dobogósok, helyezettek. Az olimpiai bizottság válaszából kiderül, hogy a premizálási rendszer a négy évvel ezelőtti, londoni játékokon alkalmazotthoz képest egyelőre nem változott. A brit fővárosban Szilágyi Áron virtuóz kardvívása, Gyurta Dániel világcsúcsa 200 méteres mellúszásban vagy éppen Pars Krisztián legmesszebbre szálló kalapácsa a dicsőségen túl 35 millió forintot hozott számukra a konyhára, akik augusztus 5. és 21. között Rio de Janeiróban a legjobbnak bizonyulnak, jelen állás szerint ugyanerre az összegre számíthatnak. Londonban az ezüstéremért 25, a bronzért 20 millió forint állami jutalom járt, ám a negyedik-nyolcadik helyezettek sem tértek haza üres kézzel, 15, 10, 8, 4, illetve 2 millió forintot kaptak. A hatályos jutalmazási rendszer négy kategóriát különböztet meg, ennek megfelelően differenciál; ezek az egyéni, a páros versenyszámok, az egyéni sportágak 3–8 fős csapatversenyszámai, illetve az egyéni sportágak csapatversenyszámai (9 főtől) és a csapatsportágak. Így a besorolásnak megfelelően az aranyérem, ha nem 35, akkor 31,5, 28 vagy 24,5 millió forintot jelenthet az érintettek bankszámláján.
A mai napon zárul le a három részből álló pályázati eljárás első szakasza a 2024-es nyári olimpia rendezéséért folytatott versenyfutásban. Véget ért a visszaszámlálás: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) asztalán „vízió, a játékok koncepciója, stratégiája” munkacímmel készülő jelentkezési dokumentációnak már átfogóan előre kell vetítenie, pozitív elbírálás esetén az adott városban milyen képet festene a sportesemény.
A NOB értékelő bizottsága májusig elemzi a dokumentációt és jelentést készít, ezután a végrehajtó bizottság júniusban megerősíti a pályázó városokat. A második szakasz júniustól decemberig tart, a kandidálóknak ekkor már a törvényi szabályozásról, a jogi háttér megteremtéséről, valamint a létesítmények finanszírozásáról kell számot adniuk. A harmadik fázis idén decembertől a jövő év áprilisáig tart, a pályázati dokumentáció harmadik részében a lebonyolításról, a gyakorlati kérdésekről, illetve az utóhasznosításról is kell már értekezni.
