25 százaléka az izlandi energiatermelésnek már ma is geotermikus forrásokon alapul. De ha sikerülne a vulkánok magmakamrájának közvetlen közeléből származó szuperkritikus vizet is hasznosítani, annak nagyobb energiatartalma miatt kevesebb mélyfúrásra lenne szükség, ezáltal csökkennének a költségek és a környezeti terhelés is.
90 százalékát az izlandi háztartásoknak geotermikus energiával fűtik. A világon kiaknázott geotermikus energia nagy részét hőtermelésre fordítják, noha villamos energiát is lehet általa előállítani.
6-7 százalékát hasznosítja csupán az ember a földön hozzáférhető geotermikusenergia-lelőhelyeknek. Az előrejelzések szerint ez a hasznosulási arány 2030-ra megduplázódhat.
900-1000 Celsius-fok volt a hőmérséklet abban a magmaüregben, amelybe az első hasonló vulkánfúrási próbálkozás során véletlenül belefutottak. 2009-ben az Izland északkeleti részén fekvő Krafla mellett fúrtak meg egy tűzhányót, de csak 2100 méteres mélységig jutottak: a tűzforró magma útjukat állta. A furatot azonban nem zárták le betonnal, azóta is vizsgálják, hogyan lehetne energiatermelésre használni.
36 megawatt energiát képes termelni átlagosan egy hagyományos geotermikus erőmű (a szuperkritikus vízzel működők pedig elvileg ennél sokkal többet). Ez ugyan jóval elmarad a széntüzelésű erőművek 660 megawattos energialeadásától, ugyanakkor jóval több, mint a szélturbinák 1–3 megawattos teljesítménye.
