A magánűrhajózás piaca egyre több vállalkozást vonz. A kis cégek léte a közismertségüktől, a befektetőktől és közvetetten a sikereik hangosságától függ. Ezért hajlamosak tudományos, illetve kereskedelmi értelemben kevés hasznot hozó (sokszor pedig teljesen értelmetlen) cirkuszi mutatványokat is bemutatni a sajtó érdeklődésének felkeltése végett. A Rocket Lab nevű, amerikai bejegyzésű, de sok szálon Új-Zélandhoz kötődő cég néhány napja ezt tette, de a mindenki által csodált látványosság reményében elindított küldetést pont azok kezdték felháborodottan ócsárolni, akiktől talán inkább némi ingyenreklámot reméltek volna: a csillagászok. A Rocket Lab ugyanis felbocsátott egy mesterséges csillagnak nevezett fényvisszaverő gömböt; az asztronómusok szerint nagyjából ez arra jó, hogy bezavarjon a méréseikbe.
17 méter hosszú és 1,2 méter széles a Rocket Lab Electron nevű rakétája. Eddig kettőt lőttek fel belőle, az elsőt tavaly májusban, a másodikat idén január 21-én.
150–225 kilogramm hasznos terhet tud az űrbe szállítani, miközben össztömege 10,5 tonna. Az első rakéta is elérte már a világűrt, de nem tudott pályára állni, ezért a biztonsági protokollt követve megsemmisítették. Az idei kilövés azonban már minden tekintetben sikeres volt.
3 „kockaműholdat” állított a Rocket Lab Electron rakétája pályára. E miniszatellitek a hagyományos, jórészt csak az állami űrügynökségek rakétái és a legnagyobb magánvállalatok által felbocsátható műholdakhoz képest nagyon kicsik, általában a
10 centiméter élhosszúságú kocka belsejében van minden alkatrészük. Ilyen volt néhány éve a magyar Maszat nevű műhold is. Noha a mérethatár korlátozza a beépíthető funkciókat, a kis tömeg sokkal olcsóbbá teszi a fellövést (így már a kisebb vállalkozások, egyetemek számára is elérhető).
6 millió amerikai dollár alatt tudják a Rocket Lab szakemberei tartani egy Electron-kilövés költségeit, jóval elmaradva a megszokott rakétaindítások árától. Az Új-Zélandról indított január 21-ei kilövés tehát szinte minden tekintetben sikeres volt. Ugyanakkor volt egy megkérdőjelezhető „mellékes” rakomány is az űrhajón: egy mesterséges csillag.
3 láb (majdnem egy méter) az átmérője az Emberiség Csillaga nevű, tükörszerűen csillogó fémlapokkal burkolt passzív szatellitnek, amelyet az Electron ugyancsak Föld körüli pályára állított. Azért passzív, mert önmaga nem sugároz semmit, csak visszaveri a fényt.
62 szabályos háromszög alakú lap burkolja a gömbszerű tárgyat, amely nagyon erősen visszatükrözi a rávetülő napfényt a Földre. A Rocket Lab elmondása szerint a tárgy funkciója az, hogy „emlékeztesse a Föld minden lakóját az űrben elfoglalt törékeny helyzetünkre”. Magyarul művészeti (vagy kevésbé illedelmesen: reklám) célokat szolgál.
92,6 percenként kerüli meg a Földet,
287,9–517,9 kilométeres magasságban kering, és
9 hónapig fog az égen tartózkodni. Akkor belép majd az atmoszférába, és ott elég.
1,6–7 az Emberiség Csillagának látszólagos magnitúdója (fényessége), ami azt jelenti, hogy elfogadható időjárási körülmények között simán lehet szabad szemmel is látni, leginkább hajnalban és kora este.
8 kilogramm mindössze a tárgy tömege, de ehhez képest jóval nagyobb felzúdulást okozott a csillagászok körében. Ők általában öncélú szenzációhajhászásnak és a csillagászati kutatást már most is szinte lehetetlenné tevő fényszennyezés további súlyosbításának tartják. Egy eddig nem létező fénypont az égen ugyanis hibát okozhat a csillagászati számításokban. Voltak, akik égi falfirkának, mások űrvandalizmusnak vagy csillogó űrszemétnek titulálták, és már alig várják, hogy (valamikor szeptemberben) megsemmisüljön.
