Újratemetés: hősként tisztelik az ejtőernyős őrnagyot

Tragédiájának 72. évfordulóján helyezték végső nyughelyére a honvédség egyik legnagyobb ikonját, a magyar katonai ejtőernyőzés atyját.

Bárány Krisztián
2013. 04. 13. 6:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ifjú Bertalan Árpád az olasz fronton a harcok többségét a cs. kir. 3. bosnyák vadászzászlóalj kötelékében hajtotta végre.

A leírások szerint katonái rajongtak a vakmerő, ugyanakkor megfontolt tisztért, aki 4 nappal 19. születésnapja után beírta magát a hősök nagykönyvébe. 1917. október 24-én Tolmeinnál Bertalan 15 fős rohamcsapatával mélyen betört az ellenséges vonalakba azért, hogy elfoglalja a monarchia csapataira veszélyt jelentő olasz lövegeket. Egy téves információ miatt azonban csapdába estek, s Bertalanék az olasz állások közé szorultak. Az ifjú magyar tiszt azonban a visszavonulás helyett az előretörést választotta.

A hadnagy közelharcban átküzdötte magát több álláson is, miközben számos olasz foglyot ejtett és fegyverzeti eszközt zsákmányolt. Délutánra eljutott a tüzérségi állásokhoz s elfoglalta a lövegeket, a kezelő személyzetet pedig megadásra kényszerítette. Mivel a nagy támadást akadályozó tüzérségi tüzet megszüntette, az osztrák–magyar csapatok támadásba lendülhettek, ami alatt Bertalan nyolc főre apadt csapatával hátba támadta a még védekező olasz erőket. A hadművelet sikerrel végződött, ráadásul közel 2000 olasz katonát ejtettek foglyul.

A katonai ejtőernyőzés hőskorában, az 1930-as években a honvédség vezetői bízták meg Bertalan Árpád századost a hadseregen belüli ejtőernyőzés megszervezésével. A kísérleti keret 1938. szeptember 11-én alakult meg. A szombathelyi repülőtéren a szerény körülmények ellenére az önkéntesekből szervezett csapat sikerrel vette az akadályokat. Néhány elavult pilóta-mentőernyő segítségével kikísérletezték az ejtőernyős ugrás alapjait, így gyakorlatilag a semmiből született meg a honvédség új fegyverneme.

1940. augusztus 31-én megalakult a magyar királyi I. honvéd ejtőernyős zászlóalj. A Honvédelemi Minisztérium két hónappal később a Magyar Légierő parancsnoksága alá rendelte a zászlóaljat, s ezzel új fejezet kezdődött az alakulat életében.

Németország 1941. április 6-án indította meg Jugoszlávia elleni támadását. A magyar ejtőernyősök  feladata az előzetes tervek szerint április 12-én a Szenttamás melletti, Ferenc-csatornán átívelő híd elfoglalása és biztosítása volt. A csapatot természetesen Bertalan Árpád vezette volna, azonban a sors másként alakította az első ejtőernyős bevetés történetét. Az esőtől szétázott pápai reptérről a főpilóta nem vállalta a túlterhelt gépekkel a felszállást. Miután áttelepültek a közeli jutasi reptérre, 17 órakor felszállt az első gép, a második azonban – fedélzetén Bertalan őrnaggyal – 50-100 méter közti magasságon sebességet vesztett, átbillent, majd lógó jobb szárnnyal a földbe siklott. A teli üzemanyagtartályok széttörtek, és a szerteömlő benzin rögtön meggyulladt. Csupán kilenc katonának sikerült kitörni a lángok közül, de csak nyolcan élték túl a szerencsétlenséget. A kilencedik ejtőernyős visszarohant, hogy kimentse parancsnokát, de nem járt sikerrel.

A parancsnokságot Kiss Zoltán főhadnagy vette át, aki az akció folytatását javasolta. Lelket öntött embereibe, elosztotta őket, és 19 órakor 3 gépével engedélyt kapott az indulásra. Máig tisztázatlan okokból a kijelölt terület előtt 15 kilométerrel ugrottak ki, mindenesetre részt vettek Szenttamás és a kijelölt híd elfoglalásában. Az egységre még további tisztogató harcok vártak Újvidéken, melyekben nagyszerűen helytálltak, ezt később számos kitüntetéssel honorálták. A bevetés folytatása és a harcokban tanúsított elszántság kiváló bizonyítéka volt az ejtőernyősök töretlen harci- és közösségi szellemének.

Bertalan egyénisége teljesen meghatározta az általa megteremtett ejtőernyős alakulat arculatát, halála után igazából senki nem tudott a helyére lépni. Az őrnagy által megteremtett alakulat 1941. május 9-én vette fel első parancsnoka, vitéz Bertalan Árpád nevét.

„Áttemetését az indokolta, hogy a Magyar Honvédség egyik legnagyobb alakjáról van szó, és fegyvernem-alapító. A Farkasréti temetőben lévő sírhelye alkalmatlan volt a katonai tiszteletadásra, a Fiumei úti Sírkertben lévő katonai parcella pedig méltó nyughelyet biztosít e kivételes katonának” – tudatta a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Főosztálya.

Köszönjük a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztályának segítségét a cikk megírásához szükséges háttéranyagok biztosításában.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.