Emil Zátopek, „a prágai lokomotív” 20 éve halt meg

A négyszeres olimpiai bajnok cseh(szlovák) hosszútávfutó, az egyetlen sportoló, aki egy olimpián megnyerte mindhárom hosszútávfutó számot.

Athletics - 1952 Olympic Games - Helsinki - Finland - 31/5/52 Emil Zatopek sets new World Record for 5000 metres. Emile Zatopek, pictured as he set the world record in 13 mins 57.2 secs, one second faster than Sweden's, Gundar Haegg in September 1942. Zatopek, winner of three Olympic gold medals, is now the holder of nine world records Mandatory Credit: Action Images / Topham PLEASE NOTE: FOR UK EDITORIAL SALES ONLY. CONTRACT CLIENTS: ADDITIONAL FEES MAY APPLY - PLEASE CONTACT YOUR ACCOUNT MANAGER. - MT1ACI1357389 Fotó: Action Images / Topham Forrás: REUTERS

Húsz éve, 2000. november 22-én halt meg Emil Zátopek négyszeres olimpiai bajnok cseh(szlovák) hosszútávfutó, az egyetlen sportoló, aki egy olimpián megnyerte mindhárom hosszútávfutó számot (5000, 10 000 m, maraton). Az MTVA Sajtóarchívumának portréja:

1922. szeptember 19-én született a morvaországi Koprivnicében, egy nyolcgyermekes családban, tizenhat éves korától dolgozott a zlíni Bata cipőgyárban. Két évvel később indult – nem jószántából, hanem mert a sportfelelős kijelölte – első versenyén, és az 1500 méteres mezeifutásban a százfős mezőnyben második lett. A siker nyomán megjött a kedve a versenyszerű sportoláshoz, 1944-ben már ő tartotta a csehszlovák rekordot 2000, 3000 és 5000 méteren. Belépett a hadseregbe, ahol tiszti rangot kapott és ideje java részét az edzéseken tölthette.

Mindössze 26 éves volt, amikor az 1948-as londoni olimpián, kevés nemzetközi tapasztalattal a háta mögött megnyerte a 10 ezer méteres síkfutást, 5000 méteren pedig második lett. Zátopek 1948 és 1954 között uralta a hosszútávú versenyeket: egymás után 38-szor diadalmaskodott 10 000 méteren, egyedül 1949-ben 11 alkalommal. A különböző távokon 18 világrekordot állított fel, ő futott elsőként 29 percen belül 10 000-en és egy órán belül 20 000-en.

Emil Zátopek új világrekorddal nyerte az 1952-es nyári olimpián az 5000 méteres futószámot Helsinkiben
Fotó: REUTERS/Action Images/Topham

A csúcsra az 1952-es helsinki olimpián jutott fel, ahol addig és azóta is egyedülálló módon megnyerte nemcsak az 5000 és 10 000 méteres síkfutást, de a maratont is. Teljesítményének értékét növeli, hogy maratonin életében először indult, s mindhárom aranyérmét új olimpiai rekorddal szerezte meg. Felesége, a gerelyhajító Dana Ingová ugyancsak a finn fővárosban lett a női gerelyhajítás olimpiai bajnoka, méghozzá ugyanazon a napon, amikor férje megnyerte az 5000 méteres döntőt.

Zátopek, akit 1949-ben, 1951-ben és 1952-ben a világ legjobb sportolójának választottak meg, az Európa-bajnokságon 1950-ben két, 1954-ben egy aranyérmet nyert (világbajnokságot akkoriban még nem rendeztek). Az 1956-os melbourne-i olimpia előtt sérvműtéten esett át és csak hatodik lett a maratoni futásban, a következő évben bejelentette visszavonulását.

Zátopeket különleges, elegánsnak egyáltalán nem nevezhető futóstílusáról lehetett felismerni: úgy tűnt, hogy fejét és törzsét forgatva szinte kínlódva rója a köröket, a „prágai lokomotív” elnevezést azért kapta, mert futás közben gyakran zihált és fújtatott. Amikor elkínzott arckifejezéséről kérdezték, ezt a választ adta: „Tudják, ez nem műkorcsolya vagy torna”. Rendkívül szigorú edzésrendet követett, esőben és hóban is ott volt a pályán, és sokszor katonai bakancsban futott, mert úgy vélte, a versenycipőben könnyebbnek érzi majd lábát.

Nemcsak versenyzőként alkotott maradandót, de elméleti vonatkozásban is: kidolgozta az úgynevezett intenzív intervallumos (iramváltásos) futóedzés elméletét, amely napjainkban is a futók felkészülésének alapját képezi.

A fáma szerint a hazájában nemzeti hősnek számító futófenomén járta ki 1957-ben, a hidegháború tetőpontján Antonín Zápotocky csehszlovák államfőnél, hogy az olimpiai aranyérmes csehszlovák diszkoszvető, Olga Fikotová feleségül mehessen amerikai választottjához, az ugyancsak olimpiai aranyérmes kalapácsvető Harold Connollyhoz. Érdemei azonban mit sem számítottak, amikor tiltakozott az 1968-as prágai tavasz eltiprása ellen: a „normalizáció” idején kizárták a pártból, rangjától és állásától is megfosztották. Egy bányavállalatnál kapott munkát, állandóan utaznia kellett, családját ritkán láthatta, s elterjedt a pletyka, hogy uránbányába küldték. Csak hét év után térhetett vissza Prágába, ahol a testnevelési hivatalban kapott adminisztratív állást. A kommunista rendszer bukása után, 1990-ben rehabilitálták, majd 1998-ban megkapta a legmagasabb cseh kitüntetést, a Fehér Oroszlán Érdemrendet.

A legendás futó hosszas betegeskedés után 78 éves korában, 2000. november 22-én hunyt el Prágában. Halála után a Nemzetközi Atlétika Szövetség (IAAF) Arany Érdeméremmel tüntette ki, Csehországban az Évszázad sportolójává választották, s posztumusz Pierre de Coubertin érmet kapott. Születésének nyolcvanadik évfordulóján a cseh posta bélyeggel emlékezett meg a futólegendáról, a cseh államvasutak mozdonyt nevezett el róla, a NOB lausanne-i központjában lévő Olimpiai Múzeum kertjében és Prágában is szobrot állítottak tiszteletére, Liverpoolban operát mutattak be róla.

Filmet készítenek a legendás atlétáról

Korhű játékfilmet készítenek Csehországban Emil Zátopekről (1922-2000), a legendás atlétáról, aki a helsinki nyári olimpián 1952-ben három aranyérmet szerzett Csehszlovákiának. A film költségvetése mintegy 92 millió korona (1104 millió forint), ami a mai csehországi viszonyok között igen magasnak számít – közölte David Ondrícek, a film rendezője.