A búcsúztatáson felolvasták Orbán Viktor miniszterelnök a gyászoló családnak írt levelét, amelyben a miniszerelnök hangsúlyozta: sok színész vágyik olyan szerepre, ami miatt már életében legenda lesz. Oszter Sándor számára ez volt Rózsa Sándor figurája, sokak számára ő mindörökké a betyárok királya marad, az elmúlt évtizedek során azonban bebizonyította, hogy messze több annál, és színpadon és filmben is bármit el tudott játszani.
Kisujjában volt a tragédia és a komédia, a vers, a próza, az ének és a tánc, ezért éppolyan hitelesen alakította a munkást és hősszerelmest, mint Othellót, a 80 huszár Máté Péterét vagy sok évvel később az Argo Tejesemberét. „Bár hívták Hollywoodba, mégis ragaszkodott hazájához és az anyanyelvű játékhoz, ezért haláláig a mi hősünk maradt, aki számos felejthetetlen színpadi alakítással és filmszereppel ajándékozott meg minket” – méltatta a színészt Orbán Viktor.
Páratlanul gazdag színészi pályája során Oszter Sándor mindvégig szilárd értékrend mentén vallott hazáról, nemzetről, büszkén megélve és vállalva magyarságát, ápolva kulturális örökségünk hagyományait– hangsúlyozta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere búcsúlevelében, amelyet szintén felolvastak.
A miniszter szerint alakításai, szereposztásai a színházban és a filmvásznon is, hitelesek és örök érvényűek voltak. Úgy véli, kivételesen erőteljes egyénisége meghatározóvá vált az elmúlt évtizedek hazai filmes és színházi életében. „Jellegzetes hangja fülünkben cseng, lendületes és intenzív jelenléte a vásznon és a színpadon, nyomott hagyott mindnyájunkban” – méltatta a színészt Kásler Miklós.
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár az Emberi Erőforrások Minisztériuma nevében búcsúzott a tragikus hirtelenséggel, életének 73. évében elhunyt színésztől. Mint mondta, Oszter Sándor az életben és művészetében is az „egészet akarta”, nem érte be a pótlékkal, mellékessel, nem félt az igazat és a teljességet keresni. Életét és művészetét „a szó legnemesebb értelmében vett férfilét”, erő, megalkuvást nem ismerő sziklatermészet, valamint nagylelkűség és nagyvonalúság jellemezte.
Az 1971-ben bemutatott Rózsa Sándor című, 12 részes történelmi sorozatban nyújtott legendás alakítása nyomán ismerte meg a széles közönség. – Ettől kezdve ő volt a betyár, az ikon, a férfi, akinek titka a teljesség megélésében rejtőzött – hangsúlyozta, kiemelve, hogy Oszter Sándor tudta, a teljességhez szakadatlan munka, tanulás, szorgalom és elhivatottság szükséges.
Szenvedéllyel élt, dolgozott és szenvedéllyel hit. – Ez a szenvedély emelte őt a legnagyobbak közé, hiszen a művészet nem létezhet e nélkül. Mesterségbeli tudás, szakma iránti alázat, adottságok, igyekezet az építőkövek, de a kötőanyag mind között, a művészet, a szenvedély maga – hangoztatta.
Oszter Sándor odaadással állt helyt férfiként, apaként és nagyapaként, boldog, tartalmas és szeretetteli otthon teremtve családja számára. Otthona befogadott mindenkit aki szerette őt – mondta.
Hozzátette, hogy a színész nyitott szívvel és bizalommal segítette, bátorította a fiatalokat, a tudását önzetlenül megosztva, nagylelkűen adva magából mindazt, ami a lényege volt.
Pályatársak nevében búcsúzott a színésztől Bodrogi Gyula, aki kiemelte: a halál nem illett soha Oszter Sándorhoz, „róla mintázni lehet/lehetett az életet”. – Tudtál tenni, tudtál lenni, tudtál szeretni nem szeretni, tudtál úgy élni, mintha élnél és tudtál játszani a halállal – hangsúlyozta.
– Soha nem láttalak meghalni, most becsaptál minket, megcsaltál minket, de nem menekülsz, utánad megyünk, te betyár, te örök Rózsa Sándor, nyugodj békében– mondta Bodrogi Gyula.
– Nekünk, akik itt maradtak, mindig fájdalmas a búcsúzás. Nem azért, amit elmondtunk vagy megtettünk, hanem azokért a szavakért és tettekért, amelyről azt gondoltuk, hogy ráérünk arra még – búcsúzott a család nevében Popovics Tamás.
Borítókép: Oszter Sándor portréja a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész temetésén a Farkasréti temetőben 2021. december 11-én. A művész 73 éves korában, október 29-én hunyt el. (Fotó: MTI/Mohai Balázs)
