Izland misztikus hely. Még azok is biztosra veszik, akik sosem jártak az északi szigetországban. Elég csak elolvasni a világhírű izlandi író, Sjón regényeit, vagy megnézni Baltasar Kormákur filmjeit, hogy úgy érezzük, ott a helyünk: a fehér nászéjszakák, a macskarókák, a lidércek, a gejzírek és a kemény fagyok varázslatos birodalmában. Mintha egy másik bolygó lebegne az Atlanti-óceánon. Vagy mi, magunk élnénk egy másik bolygón.
Grímur Hákonarson Kosok című filmje – mától játsszák a magyar mozik – lerombolja ezt a mítoszt. A másfél órás drámában a sziget nem a mágikus létezési formák, hanem egy kíméletlen küzdelem színtere. A táj természetesen „festői szépségű”. Kietlen legelő, barázdált hegyoldalak, lágy dombok és végtelen, szürke tenger: mintha egy ősi arc vetné ránk időtlen pillantását.
A világ végi völgy apró közösségében él egy idősödő testvérpár, Gummi és Kiddi. Közös tanyán, kőhajításnyira egymástól, mindketten birkákat tenyésztenek – és negyven éve nem beszélnek egymással. Kiddi díjnyertes vezérkosa surlókóros lesz. A juhbetegség a 19. században egy angol állattal érkezett meg a szigetre, és azóta sem lehetett teljesen kiirtani – a hatóság elrendeli hát a völgy összes birkájának lemészárlását.
A tenyésztésből élő közösség tagjai számára ez kisebb apokalipszissel ér fel. Kiddi őrjöng, rendőrök viszik el, amíg az állatorvos elvégzi kötelességét, később részegen kis híján halálra fagy. Gummi együttműködik a hatósággal, ám titokban elrejti a legszebb példányait és a vezérkost. Amikor titkára fény derül, menekülnie kell az állatokkal, és ekkor már csak egyvalakire számíthat: gyűlölt bátyjára.
A Kosok kimért és rendkívül visszafogott film, amelyben a tragédia lassan bomlik ki. Hákonarson apró jelekkel utal csupán a testvérek viszálykodásának okára és következményeire. Csak sejthetjük, miért menekül szinte hisztérikus félelemmel Gummi a pincébe a bátyja elől, és a mészárlás után az miért veti rá magát, csavarja hátra a karját és üvölti a fülébe közvetlen közelről, hogy birkák nélkül csak ők ketten maradnak és a pokol.
Az állatok betegsége és a hatóság elleni lázadás is sokféleképpen érthető. A külföldről behurcolt, kiirthatatlan és az őslakosok hagyományos életformáját veszélyeztető kórság akár szimbólumként is felfogható: mint az idegenség fenyegető közelsége. Míg a hivatalos szervekkel való szembeszegülés az évezredes tradíciónak a megőrzését jelentheti. Hiszen a törvény a testvéreknek a természet törvénye, nem az emberé.
Gummi és Kiddi számára nincs más az állatokon kívül. A legelő jelöli ki létezésük határait. A táj és a belső küzdelmeik megjelenítése így szép lassan egymásba csúszik. Menekülésük az egyetlen lehetséges lépés. Ám, éppen mert a természet törvényeit követik, tragédiájuk sem kerülhető el. A Cannes-ban díjazott Kosokat sokan az Oscar-díj titkos esélyesének tartják, így a Saul fia komoly vetélytársa lehet.
És még egy magyar vonatkozás: a rendező és egyik szereplője októberben egy fesztiválra elkísérték filmjüket hazánkba, és ebből az alkalomból örökbe fogadtak két racka juhot az állatkertben. Ezzel szerették volna felhívni a figyelmet az ősi magyar juhfaj jelentőségére. Az állatokat Gumminak és Kiddinek keresztelték el.
