Nehéz úgy bekapcsolni a televíziót, hogy az ember ne fusson egyből valamilyen természetfilmbe. A vadvilág lélegzetelállító életére szakosodott csatornák ipari mennyiségben állítják elő a produkciókat, amelyek segítségével egyik sarkkörtől a másikig, az afrikai szavannáktól a dél-amerikai őserdőkig, a szibériai hómezőktől az amerikai nemzeti parkokig bejárhatjuk az egész világot anélkül, hogy felkelnénk a fotelből. Ebben a dömpingben nem könnyű újat alkotni, olyasmit, amire a nézők még felkapják a fejüket, hiszen a korábban ismeretlen vadon mára megszelídült, a természet titokzatos működése a tévés mindennapoknak hála egyszerű szórakozássá vált.
Időről időre kiderül azonban, túl lehet lépni a futószalagon készült látványorgián. A 2011-ben bemutatott, német–magyar koprodukcióban készült Vad Magyarország sikere bizonyította, meg lehet még lepni a közönséget a természet rejtelmeivel. A Török Zoltán rendezte film operatőre, Mosonyi Szabolcs azóta elkészítette a Vad Szigetköz című alkotását, március 24-én pedig mozikba kerül legújabb munkája, a második Magyar Filmhéten a legjobb ismeretterjesztő film díját elnyert Vad Kunság – A Puszta rejtett élete.
A Vad Magyarországhoz képest szűkebb tehát a keresztmetszet, a film a Duna–Tisza közére és a Tiszántúl egyes területeire, vagyis a Kis- és Nagykunságra fókuszál. De hamar kiderül, a szűkített figyelem nincs hatással a látványvilágra, hiszen a Vad Kunság olyan gazdag élővilágot tár fel, s mindezt olyan precízen, ugyanakkor élvezetesen tálalja, hogy nem marad hiányérzetünk.
A film a távoli tájak akciófilmszerű produkcióival is állja a versenyt, ami a látványt illeti: kinek kell oroszlán és aligátor, ha van aranysakálunk és tiszavirágunk? Az ábrázolásmódnak, különösen a finom iróniának hála, a Bagladi Erika írta és Mosonyi Szabolcs rendezte alkotás pedig jócskán túl is tesz a legtöbb tévében futó szenzációhajhász természetfilmen.
Szakadó hóesés fogad bennünket, ahogy a kamera lassan leereszkedik a Kiskunság erdeibe. Dámvadak kutatnak eleség után, falatozásukat egy váratlan vendég, a film egyik főhőse, a hazánkba hosszú idő után visszatért aranysakál zavarja meg. Tragédia nem történik, mert a farkasszerű ragadozó kisebb prédára vadászik, a szarvasok így nincsenek veszélyben. Nem úgy a kacsák, amelyekre sasok lesnek a befagyott vizek mentén.
A zsákmányszerzés, pusztítás, halál – mint tudjuk – a természet működésének része. Mindezt a Vad Kunság szokatlan diszkrécióval ábrázolja, nyoma sincs a máshol már unalomig fokozott erőszaknak. Az élet körforgását az alkotók a lehető legtermészetesebb módon mutatják be, és ettől válik igazán különlegessé a film. No meg persze a lélegzetelállító képek miatt: a reptükben násztáncot lejtő baglyok, az izgő-mozgó üregi nyulak, vagy a tiszavirág egynapos élete a vásznon valódi moziélményt kínál.
A rendező a sajtóbemutatón elmondta, már készül a Vad Balaton, és tervezik a középhegységeink életét bemutató filmjüket is. Egyelőre azonban élvezzük a Vad Kunságot, amit – mint azt a forgalmazótól megtudtuk – a legtöbb hazai moziban csökkentett jegyáron lehet megtekinteni.
