Jean-Jacques Annaud: Könnyebb a farkasokkal

Az Oscar-díjas francia filmrendező Kínában készített nagyszabású mozit. Megkérdeztük róla.

A Farkastotem című regény 2004-ben jelent meg először Kínában ötvenezer példányban, amit két hét alatt el is kapkodtak. Számos kalózkiadásnak köszönhetően két év alatt négymillió kelt el belőle, jelenleg több tízmillió eladott példányszámnál tart a hazájában.

Szerzője, Lu Jiamin (Lü Csiamin) kilétét sokáig titkolta, Jiang Rong (Csiang Zsung) álnéven jelentette meg rendszerkritikus felhangú könyvét. Igaz, a Farkastotem történetének előterében nem a kulturális forradalom esztelensége, hanem egy kínai egyetemista világra eszmélése áll. A regény főhőse, Chen Zhen (Csen Zsen) kötelező gyakorlatként egy évet tölt el a belső-mongóliai pásztorok között, s távol a civilizációtól találkozik a természet erejével, a mongol Bilge apó történeteivel és tanításaival – a farkasoktól Dzsingisz kánig –, valamint a tervgazdálkodással.

A farkasok – miután élőhelyükön feltűnnek az emberek, s ennek következményeként „pusztítják” a népgazdaság javait – osztályellenségnek nyilváníttatnak, s a kínai kommunista párt kiadja a jelszót: „Valamennyi farkas esetében alkalmaznunk kell a proletárdiktatúrát”. Ám az ökológiai egyensúly felborítását is lehet még fokozni: a legelők feltörésével, termőföldként megkísérelt hasznosításával egyenes út vezet az elsivatagosodásig. A regény igazi nagyepika, sodró lendületű olvasmány.

Kína 2008-ban volt a Budapesti Könyvfesztivál díszvendége, a Farkastotemet ennek alkalmából jelentette meg a Magvető Könyvkiadó Zombory Klára avatott fordításában. Már csak ezért is érthetetlen, hogy a Jean-Jacques Annaud filmjét forgalmazó MTVA miért képtelen helyesen írni a mű címét. Farkas Totem – áll a plakátokon. (T. G.)

– Nemes Jeles László önhöz hasonlóan első filmjéért kapott Oscar-díjat. Mit tanácsolna neki?
– Ő most hasonló helyzetben van, mint amiben egykor én voltam. Ám amikor én kaptam Oscar-díjat, még más világ volt: nem is voltam ott a díjátadón, a rádióból értesültem róla, hogy nyertem. Másnap viszont várt egy telefon, hogy egy párizsi hotelben az ügynököm akar velem találkozni, miközben ügynököm nem is volt. Egy amerikai férfi jött el hozzám, szerződést tolt az orrom elé, hogy ha aláírom, akkor jönnek majd az amerikai ajánlatok. Kétségtelen, sok csábító lehetőséget kaptam a tengerentúlról. Én azt javasolnám Lászlónak: várjon, ne döntsön a hirtelen jött siker közepette. Én is évekig vártam, míg egy megfelelő amerikai ajánlatra végül igent mondtam. Úgy érzem, nem döntöttem rosszul, hogy az első hívó szóra nem rohantam hanyatt-homlok Hollywoodba.