Előbb archív felvételekről felhangzik az I Want You Back, majd az ABC és a The Jackson 5 segítségével egy szempillantás alatt 1969–70 tájékán találjuk magunkat. A mikrofonfrizurák, színes ruhák, eklektikus tévéstúdiók tengerében nem kevés tehetség fedezhető fel, főleg a 11 év körüli Michael Jacksonban. Spike Lee az elmúlt hónapokban leginkább azzal vétette észre magát, hogy az afroamerikai művészek Oscar-negligálására a legharciasabban reagált, és egyenesen a díjátadó bojkottjára szólította fel a fekete művészeket. Néhány kritikusa már akkor megjegyezte, hogy a kilencvenes években sűrű társadalomkritikai üzeneteket közvetítő rendező inkább készíthetne ismét jó és fontos mozikat, semmint a médiában kelti a közhangulatot.
Lee ezúttal a hozzá egyébként nagyon is közel álló dokumentumfilm műfajában igyekezett megidézni legjobb napjait, s egyúttal meglovagolni a népszerű zenészéletrajzi filmek sikerhullámát. 2015-ben anyagi és szakmai sikerek sorát aratták a Kurt Cobainről, Janis Joplinról, Nina Simonéról és Amy Winehouse-ról szóló alkotások. Közülük a What Happened, Miss Simone Oscar-jelölésig jutott, és csak azért nem nyert, mert előtte az Amy – Az Amy Winehouse-sztori kapta az aranyszobrot. Idén a Sundance-en debütáló, majd az amerikai tévékben bemutatott Jackson-dokumentumfilm nyitotta a sort, s várható még többek között film Missy Elliottról is. Olyan nagyvad viszont nem lesz több 2016-ban, mint Jackson.
A választás azért is kézenfekvő, mert az énekes népszerűsége 2006-os halála óta töretlen, s ezúttal a kevésbé tárgyalt The Jackson 5-ról és a korai szólókorszakról esik szó. Ezt a Michael Jackson’s Journey from Motown to Off the Wall a címében is meghatározott módon a Motown Records lemezkiadónál töltött évektől Jackson Off the Wall című szólólemezéig dolgozza fel. A számos archív felvétel is értékes, de különösen izgalmasak a megszólalók, s itt ne csak arra gondoljunk, hogy milyen megható Jackson papától azt hallgatni, mennyire nehéz volt a népes család élete az Indiana állambeli Garyben. Kobe Bryanttől Sammy Davis Jr.-ig sokan idézik fel Jackson tehetségét és hatását a popkultúrára, valamint hogy miképp jelentett inspirációt generációk számára.
A filmben elhangzik, hogy a tehetség mellett azért is volt korszakos a The Jackson 5, mert gyakorlatilag a kor első sikeres gyerek-tini csapata volt, egy olyan időszakban, amikor a zenei és gyerekcsatornák nem léteztek, és nem ontották magukból a felépített tinibálványokat. Lee jó érzékkel nyúlt a Jackson-mítoszhoz: a nyilvánvaló szentimentális traktusok és könnyfakasztó nosztalgiabetétek mellett a megszólalásokban számos újdonsággal és érdekességgel is szolgál az arányos és korfestő dokumentumfilm.