Nem vonzó a magyar film

Ötéves az Andy Vajna vezette filmalap. Tízmilliárdokat költenek, mégsem nézik a magyar filmeket.

Nem volt zökkenőmentes az indulás. Sok filmes lépett fel nyíltan Vajna ellen. Tarr Béla 2012-ben a berlini filmfesztiválon úgy fogalmazott: a filmalap politikai erővel jött létre, és nem demokratikus, mert nem a szakma választotta meg a kurátorokat, hanem „egy személyben a Rambo és a Terminátor producere”. Vajna egy évvel később a Screen Dailynek nyilatkozva hangsúlyozta, kezd belefáradni Tarr üres szavaiba és gondolataiba a magyar filmiparról.

A nyilatkozatháború mögött akadozott a gépezet: 2013-ban és 2014-ben elmaradt a filmszemle, mert nem volt mit bemutatni. Lassan azonban elkészültek az első filmalapos produkciók, később néhány közönségsiker is akadt, mint a Coming out, a Liza, a rókatündér, az Argo 2 vagy a Megdönteni Hajnal Tímeát. Egyes alkotások pedig a külföldi fesztiválokat is meghódították: a Csak a szél Berlinben, a Fehér isten Cannes-ban, A nagy füzet és a Szerdai gyerek pedig Karlovy Varyban nyert komoly díjat. A rendszer legnagyobb sikere azonban egyértelműen a Saul fia lett, amelynek Cannes-i Nagydíja, Aranyglóbusza és Oscar-díja Vajna elismerése is, hiszen csak a filmalap adott pénzt az alkotásra, többek között Németország, Franciaország és Izrael is elzárkózott a támogatástól.

Ennek kapcsán ugyanakkor akadt, aki megjegyezte, a filmcézárnak egyáltalán nem tetszett Nemes Jeles filmje, állítólag egy ponton kijelentette, egy vasat se adjanak többet az alkotóknak. A véleménye a cannes-i diadal után változott meg. – A filmalapnak úgy kellett a Saul fia sikere, mint a Fidesznek a migránsválság. Ha nem jöttek volna a díjak, nem lenne semmi, amivel igazolhatná, hogy a rendszer működik – fogalmazott egy producer.

Vajna azzal az ígérettel érkezett, hogy újra népszerűvé teszi a magyar filmet itthon, 300-500 ezres nézőszámokról beszélt. Ehhez képest a tavaly bemutatott tizenöt új magyar film össznézettsége alig haladta meg a félmilliót, és volt jó pár látványos bukta is: a csaknem egymilliárdból (ebből 790 milliós állami támogatásból) készült Veszettek például a tízezres nézőszámot sem érte el. Ezzel Goda Kriszta alkotása okozta a legnagyobb csalódást, ám a legtöbb produkció még a gyártási költség töredékét sem hozta vissza. A 210 millióból készült Parkolóra háromezren sem voltak kíváncsiak. Az éjszakám a nappalod összesen majdnem 290 millió forintot kapott, és így szedett össze három és fél ezer nézőt. A Hajnali láz, amelynek könyvváltozata nagy siker lett, alig négyezer nézőt csábított a mozikba, holott csaknem 320 millió forintot kapott összesen. De a kis híján 300 milliós költségvetésű Víkend is szerényen teljesített a maga 16 ezer nézőjével, pedig a thrillertől sokkal többet vártak.

A Vajna-korszak filmjei közül csupán négy-öt volt, amely a költségvetés legalább harmadát visszahozta. Akad azonban egy üdítő kivétel is: Reisz Gábor VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című alkotása kicsivel több mint kétmilliós támogatással ért el mintegy 40 ezres nézettséget, így sokszorosan behozta az árát.

A nézettség ugyanakkor nem esztétikai kategória, annál többet elárul azonban a filmalap marketingstratégiájáról. – Hiába készülnek jó filmek, a nézők már reflexből sem ülnek be rájuk – fogalmazott Fliegauf Bence filmrendező. – Ennek elég összetett okai vannak, a legfontosabb, hogy a mozgókép soha nem látott mértékben és ütemben formálódik. Van egy ismert szállóige Amerikában: hogyha van tíz forintom, hármat költök a termékre, a maradék hétből pedig eladom. Felállt egy működő finanszírozási rendszer, a rendezők alkalmazkodtak, készek arra, hogy megszólítsák a közönséget. A marketing viszont gazdátlan és alulfinanszírozott.

– Andy Vajna elhitette mindenkivel, hogy a filmben hatalmas üzlet van – emelte ki egy producer. – Azt mondta, nem művészfilmekre van szükség, hanem közönségszórakoztató produkciókra. Filmipar kell Magyarországra, ez volt a szlogenje. Mintha Hollywoodban lennénk.

– Fontos figyelni a nézőkre – hangsúlyozta Fliegauf Bence. – De nem feledkezhetünk el róla, hogy a magyar filmkincset azért jegyzik a világban, mert tradicionálisan kísérleti jellegű alkotások készültek itthon. A Szegénylegények, a Sátántangó, A kis Valentino vagy Az én XX. századom mind olyan filmek, amelyek új utakat kerestek szélsőséges formanyelvi kísérletezéssel. Vajon ma elkészülhetne egy olyan film, mint a Sátántangó? Figyelni kell az arányokra. Ha húsz film készül egy évben, akkor a tizenhét történetközpontú mellett legyen három innovatív, kísérleti alkotás is. Ez lenne az egészséges arány. Sokat elárul a helyzet bonyolultságáról, hogy a filmalap eddigi legsikeresebb és legnézettebb filmje kézi kamerával forgatott, merőben szokatlan filmnyelvet használ, szinte csak amatőr színészeket vonultat fel, és társadalmi dráma: a Saul fia.

– A lényeg, hogy a filmes szakma csendben legyen, és most már nem háborog senki. A nézettség nem szempont, a focimeccseken sincs néző, mégis egymás után épülnek a stadionok. Vajna helyzete stabil, élvezi a miniszterelnök és a szűk holdudvar támogatását, és amíg nap mint nap Habony Árpáddal mutatkozik, ez nem is fog megváltozni. Sokan félnek azonban attól, mi történik, ha Andy Vajna meghal – tette hozzá egy másik filmes forrásunk. – Mert a rendszer, amelyet felépített, rosszra is használható.

Abban mindenki egyetértett, hogy a támogatási rendszer átláthatóbbnak tűnik, mint korábban. De hiába a transzparencia, ha a filmalap túlságosan központosított. – A filmalap működik, a döntéshozatal demokratikus, Vajna szavazata ugyanúgy egy pontot ér, mint a bizottság többi tagjáé, viszont a rendszer egyablakos – mondta Fliegauf Bence. – Emiatt fennáll a veszély, hogy részrehajló és merev lesz. Egészségesebb lenne, ha a támogatás több forrásból származna.

Akadtak, akik jóval keményebben fogalmaztak, mondván, a filmalap csupán egy szűk körön belül osztja ki a pénzeket. – De nincs ebben semmi különleges, Magyarországon élünk, mindenhol az urambátyámrendszer működik, miért a filmalap lenne a kivétel? – tette fel a kérdést egy filmes. Végigböngészve a támogatások listáját valóban akad néhány producer, akinek a neve látványosan sokszor bukkan fel. Ilyen Hutlassa Tamás, aki több forrásunk szerint is Havas Ágnes élettársa volt, és akinek eddig majdnem négymilliárd forintot ítéltek meg a filmjeire, de a közmédia kedvenc filmgyártója, Kálomista Gábor sem szégyenkezhet a csaknem másfél milliárdos megítélt támogatás miatt. Sándor Pál, Bodzsár István, Petrányi Viktória és Ferenczy Gábor (illetve producer- és cégtársa, a Vajnához közel álló Tőzsér Attila) számára is több mint egymilliárd forintot oszt(ott) ki a filmalap. Ők hatan (heten) kapták az összes megítélt támogatás nagyjából felét.

– A személyes kapcsolatok számítanak elsősorban – fogalmazott egy rendező. Hozzátette: a rendszer ebből a szempontból teljesen zárt. – Nagyon jól kitalálták, hiszen a forgatókönyvek döntenek mindenről. Ha azt mondják, nem jó a könyv, nem lesz belőle film. De Vajnáékon kívül senki nem látja, milyen is valójában a szöveg.

Más véleményen volt Fliegauf Bence, aki elmondta, kellemesen csalódott a filmalap forgatókönyv-fejlesztésében. – A konzultáció során valódi szakmai segítséget kaptunk, és a bírálóbizottság tagjai is nyitottnak bizonyultak – fogalmazott.

Többször érte az a vád is Vajnáékat, hogy az alkotókat kihagyva újravágják a már elkészült filmeket, ha nem tetszik nekik. Ezt több forrásunk is megerősítette, és volt, aki hozzátette, nehéz kitalálni, mivel elégedettek a filmalapnál, és miért húznak le valamit. – Volt, hogy Havas Ágnes húsz percet késett egy vetítésről, a végén mégis kritizálta a film szerkezetét. De előfordult az is, hogy Andy Vajna egyszerűen elszunyókált a vetítés alatt – mesélte egy szakember.

Mindezek ellenére senki nem ítélte el egyértelműen a filmalap működését. Egy szakember rámutatott, hogy sok elsőfilmes kap lehetőséget arra, hogy elkészítse a filmjét, ami pozitív. Ráadásul azzal sem lehet vádolni a szervezetet, hogy politikailag osztaná a pénzeket, hiszen sok, a rendszerrel kritikus rendező, például Pálfi György, Mundruczó Kornél és Szász János is kap pénzt a filmjeire. – Persze kicsit olyan ez, mint a Kádár-korban, ha ellenzéki filmesek is dolgozhatnak, azzal bizonyíthatják, hogy milyen demokratikusan működik a filmalap – fogalmazott egy filmes.

Más véleményen volt egy hazai producer, aki szerint nemhogy mutatóban támogatnak ellenzéki alkotókat, de a filmalap ugyanazokat a filmeseket részesíti előnyben, akik korábban is odafértek a mézesbödönhöz. – A magyarsággal foglalkozó, hazafias filmeket egyből elutasítják, míg az Orbán-kormányt teli szájjal szidó alkotók megkapják a támogatást.

A kritikákkal kapcsolatban természetesen megkerestük a filmalapot, ahonnan a következő választ kaptuk:

„A filmalap filmszakmai döntőbizottsága kizárólag szakmai alapon dönt a beérkezett pályázatokról többségi szavazással. Az ötfős bizottság tagjai a filmszakma különböző területeit képviselik, mindegyikük kiváló tapasztalattal rendelkezik, elismert szakemberek. Andy Vajna kormánybiztosnak a döntőbizottságban egy szavazata van.

A filmalap 2011-ben kezdett működése óta 65 mozifilm gyártását, több száz filmterv és forgatókönyv fejlesztését, továbbá számos filmes vonatkozású egyéb pályázatot támogatott. A filmalap által kialakított támogatási rendszer átlátható. A támogatott alkotások listája a magyar film sokszínűségét tükrözi, szinte minden generáció, stílus és műfaj képviselője nyert már támogatást. A filmalap nem cenzúrázza az általa támogatott filmeket.

Filmalap-támogatással több egész estés, moziforgalmazásra szánt dokumentumfilm és animáció is készült, illetve készül jelenleg. Szerzői és közönségfilmek egyaránt készültek a filmalap támogatásával. Az elmúlt öt évben a filmalap által támogatott magyar filmek, a Saul fia közel 50 díján túl, világszerte több mint 90 rangos nemzetközi fesztiváldíjat nyertek el, köztük 21 fődíjat és 11 közönségdíjat.”

A hivatalos vélemény ellenére mégis nehéz lenne sikerként értékelni a filmalap ötéves tevékenységét. Létrehoztak egy stabil és – a korábban vázolt problémák ellenére is – kiszámítható rendszert, amely azonban Vajna eredeti célkitűzését képtelen teljesíteni: a közönség messze elkerüli a magyar filmeket. Sürgősen szemléletváltásra lenne szükség, mert így sosem csábítják vissza a nézőket. Persze van, aki szerint ez a legkevésbé sem érdekli a kormánybiztost. – A film egy rés volt, ahol odaférkőzhetett a kormányhoz, és a kaszinók ma már annyit hoznak neki, hogy nem foglalkozik a hazai filmmel – vélte egy producer Vajnáról, aki a napokban közzétett adatok szerint 44 milliárdos vagyonával a 16. leggazdagabb magyar.